a halottnak a coach podcastot hivatástudatból csinálom. ha nem kapok egy fillért sem érte, nekem akkor is megéri, mert rengeteg olyan visszajelzést kapok, hogy a műsorban hallott beszélgetések sokat segítenek nektek.
egyre többen jelzitek azonban, hogy a podcast és a hírlevél már olyan értéket ad számotokra, amiért szívesen fizetnétek. én ennek nem állok az útjába ezentúl.
létrehoztam egy patreon oldalt, ahol kiválaszthatod a neked megfelelő havi támogatást és én hálával fogok rád gondolni!
a haC hírlevélből értesülhetsz arról, hogy mi történik a podcast háza táján és összegyűjtök mindenféle jóságot, ami engem inspirál, segít vagy szórakoztat – hátha neked is jobb lesz tőle a napod!
dolgozom…
siker! feliratkoztál
jaj! valami nem sikerült. kérlek frissítsd az oldalt és próbáld újra!
az eddig megjelent hírleveleket megtalálod itt: HH archívum
[HIBRID COACHING]a személyre szabható programomban (a coaching, az önismereti tréning és a tanácsadás ízlés szerinti keveréke) néhány alkalom során kielemezzük, átbeszéljük, hogy te mitől leszel elégedett a munkában, a hétköznapjaidban és hogyan tudod megvalósítani az ez irányú céljaidat. foglalj egy skype konzultációt ahol megismerkedünk és megbeszéljük a közös munka kereteit! andras.b@gmail.com | rólam itt olvashatsz bővebben
“hiánypótló, tabu döntögető, intelligens, emberi hang a mai világban”
“végtelenül hálás vagyok a podcastért. amikor sírva vezetek haza 12 óra munka után, mert valaki az én gondolataim fogalmazta meg, amikről én nem is tudtam, hogy vannak. nagyon sokat segít, hogy más kimondja azt, amit én mindig csak a gyengeségemnek és a női ciklusomnak tudtam be. nem hisztis vagyok, hanem kiégett talán.”
“érdekes személyekkel beszélgetsz. teljesen olyan érzésem van mintha egy nagyon jó baráti beszélgetés részese lennék”
a haC vendége Horváth Bence, a 444.hu újságírója, aki mint kiderült filozófusként végzett az egyetemen. lehet, hogy ezért foglalkozik rendszeresen a 444-en a kiégés társadalmi hátterével? vagy esetleg van valami személyes érintettsége a témában?
erről és még sok másról beszélgetünk ebben az adásban.
felmerülő témák:
társadalmi mobilitás, a középosztály szűkülése, a munkához való hozzáállás problémás, job security, gig economy, a magyar újságírók kilátásai, a túlmunka idealizálása, a közösségi média szerepe a kiégésben, hogyan tudunk kikapcsolódni?, FOMO, a technológia hatása, a személyes felelősség szerepe a kiégésben, hogyan alakul a munka világa a jövőben?, lehetünk-e optimisták a jövőnkkel kapcsolatban?
a vendég egy volt kliensem, a súlyosabb kiégés esetek közül való. seo szakértő (volt) egy reklámügynökségben, ami elmondása szerint olyan, mint egy család. nehezen vette észre, hogy 3 munkát visz és nagyon ragaszkodott a középvezetői szinthez egy erős megfelelési kényszerrel megáldva.
kihasználták a hivatástudatát, csak ígérgettek neki, hogy változás lesz, de sosem volt…
1 évvel ezelőtt keresett meg, azóta jóra fordult a sorsa, sok változás állt be a professzionális életében és a munkához való hozzáállásában. mesél arról is, hogy miért volt hasznos neki párhuzamosan coachoz (hozzám) és terápiára járni.
a mai vendégem Bogi életútja eléggé eseménydús, sok mindenen keresztül ment már. mesél mély depresszióról és felépülésről, többszörös újrakezdésről. nagyon sokat költözött ide-oda a világban. erdélyből – londonba, majd onnan vissza 6 év után, később ingázás new york és london között 2 éven át, majd fél év a francia alpokban síszezonban, aztán hazaköltözés, lenyugodni vágyás. akkor jött egy ismeretlen ismerős aki végül svédországba hívta. 21 évesen került el erdélyből, most 32. nagyon sok minden van a “zsákjában” és ezekből pakol ki nekünk gyöngyöket ebben a duplának számító epizódban. fogadjátok szeretettel!
adásnapló:
elvágyódás erdélyből
irány london
pr-osként pincérkedés és az első pofon az élettől
az őrangyalok munkába állnak
au pair-kedés chelsea-ben és a második pofon
az első angliai karácsony: pénz és munka nélkül zokogás a hóviharban
nagyon hálás vagyok a hallgatóknak, hogy 2020-ban 145 000 alkalommal letöltötték a a halottnak a coach podcast epizódjait. ez nemzetközi viszonylatban nem egy nagy durranás, de a magyar podcast szcénában sikernek számít.
az első 1,5 év letöltés-termése
onnan is érzékelem a népszerűséget, hogy egyre több megkeresést kapok, amelyben valaki ajánlja magát vendégként az adásba.
a haC podcast alapvetően a változásról szól, ahol egyéni felépülés történetekből tanulhatunk érdekes emberekről és a segítségükkel önmagunkról. a legtöbb epizódban hétköznapi hősökkel beszélgetek, akik már végigmentek egy nehéz életszakaszon és megerősödve kerültek ki abból vagy lehet, hogy éppen krízisben vannak.
a vendégeim nélkül az egész adásfolyam semmit sem érne, ezért rendkívül hálás vagyok, amikor valaki azért ír nekem, mert szeretné megosztani a felépülésének a történetét. kérlek továbbra is írjatok bátran, ha úgy érzitek ebbe a kategóriába tartoztok vagy van egy érdekes és a műsor témájába vágó történetetek!
van viszont egy másik csoportja is a jelentkezőknek: akik önmagukat, a szolgáltatásukat vagy a termékeiket szeretnék hirdetni. nem zárkózom el egy üzleti alapú együttműködés elől, de ingyenesen nem fogok senkit és semmit népszerűsíteni. ha szponzorált blokkot szeretnél elhelyezni a haC-ban, akkor kérlek keress meg emailben az ajánlatért!
a halottnak a coach podcast hűséges hallgatóinak bizalmáért évek óta dolgozom keményen és a hitelességem a legnagyobb erény a szemükben. ennek megőrzése érdekében kidolgoztam egy belső szempontrendszert a szponzorált tartalmakkal kapcsolatban.
nekem is tanulnom kell ezt a helyzetet, ezért a lista változhat és valószínűleg fog is, de jelenleg nagyjából így néz ki, hogy milyen feltételekkel fogok csak reklámozni:
használjam a terméket vagy szolgáltatást (minimum kipróbáltam)
nem szar a termék, tudok vele azonosulni, tetszik
hasznos a hallgatóknak (kupon, kedvezmény, ilyesmi is ér) – megköszöni a közönség
a szponzor nem szólhat bele az adás témájába (az alkotói szabadságom sértetlen marad)
lehetőleg hosszú távú szerződés (minimum 5 adás)
remélem a hallgatóim és a leendő vendégeim nem minősítik arrogánsnak ezt az összefoglalót! az volt a célom vele, hogy transzparensen és önazonosan tudjak működni a továbbiakban, illetve, hogy minden a “2. kategóriába” tartozó érdeklődőnek egységesen el tudjam küldeni a fentieket válasz gyanánt a megkeresésükre.
az adás vendége a .budapest school operational managere (igazgatója?), Horváth Balázs, aki elmeséli hogyan találta meg a munkájában a magasabb rendű célt egy sikeres karrierváltás során.
ezután bemutatja az iskola, a multi és a start up keverékeként is jellemezhető munkahelyét, ami számomra reményt ad arra nézve, hogy vannak még jó helyek a 2020-as Magyarországon.
adásnapló:
bemutatkozik a jogász, aki eltitkolja, hogy dr.
miért fontos megtalálni azt a munkát, ami valami magasabb célt szolgál?
mi az a job crafting és hogyan kell csinálni?
mire is jó egy apának GYES-re menni?
egy jó módszer a karrierváltásra
miért fontos az autonómia?
milyen szervezet a budapest school?
mi az a szociokrácia?
mennyit fejlődött a magyar oktatás rendszere az elmúlt 30 évben? (beugratós kérdés)
milyen egy agilis iskola?
mi a .budapest school célja?
hogyan folyik az oktatás?
mennyibe kerül ez az oktatás?
hogyan biztosított, hogy ne csak a gazdagok gyerekei járjanak a suliba?
erős élményben volt részem, ami visszarepített a pánikzavarral terhelt időszakomba és arra kényszerített, hogy újra átértékeljem, mi a fontos az életben. ez egy unscripted epizód, amelyben egy nagyon friss élményt rögzítettem.
ebben az epizódban egy motivált fiatal középiskolai tanár mesél arról, hogy milyen nehéz beilleszkednie a tanári karba és a rendszerbe. vajon sikerül-e a diákoknak vagy az idősebb tanároknak elrontani a lelkes, tisztaszívű és a gyerekek érdekeit szem előtt tartó pedagógust?
vendégem Pettik Ági jeruzsálemből, aki mentálhigiénés szakember, családsegítő, 4 gyermekes anyuka, a besh o drom együttes szervezője és első számú rajongója, nem mellesleg műsorkészítő társam az árnyék podcastben.
arról beszégettünk, hogy milyen feladatokat hoz a szülői szerep, hogyan viszonyul ez a munkahelyi munkavégzésünkhöz? mire érdemes törekedni, amikor arról a híres egyensúlyról beszélgetünk? a munkánk az életünk? vagy a család a minden? ki mit választ és miért? mennyi áldoztot érdemes hozni a karrierért? mi történik egy párral amikor szülővé válnak? miért mennek el a frissen anyává vált nők sokan a civil szervezetekbe és hogyan égetik ki magukat?
Ági a sivatagban
megannyi kérdés, rengeteg érzékeny és értelmes válasz.
kikerült a 99. adás, ami nem más mint a podcast második születésnapját megünnepelendő hétvégi facebook live picit vágott és megzenésített verziója.
ha nem tudtál szombaton becsatlakozni a live-ba, akkor most visszahallgathatod a kvázi hálanaplómat és azt, ahogyan a hallgatói kérdésekre válaszolok, továbbá izgalmas üzleti lehetőségekről számolok be.
a covid-19 miatti szorongás miatt vettem meg ezt a könyvet, de nem kezdtem el olvasni nyár elején. augusztusban egy kliensem ezt írta: „nagyon szeretem Irvin Yalomot és valamiért emlékeztetsz rá. ő egy író, pszichológus atyaúristen.”
több nem is kellett, hogy elkezdjem. imádom az ilyen könyveket, amiben terapeuták eseteikről írnak (Popper Péter, dr. Máté Gábor), nagyon sokat lehet belőle tanulni és rengeteg visszaigazolást kapok, hogy jó irányban haladok a munkámmal.
ez a könyv is megerősített abban, hogy a rogersi értékekre kell koncentrálni: hitelesség, empátia, feltétel nélküli elfogadás.nem fogom most itt ismertetni a könyv teljes tartalmát, inkább az általam a kindle-re kigyűjtött idézetekből csemegézek, elmélkedem rajta. a halál tudatában értékesebb az élet. amikor rájövünk, hogy az életünk valóban véges, akkor van esélyünk a megvilágosodásra és egy valódi jelenlétre, amiben nem csak daráljuk a hétköznapi feladatainkat.
te mitől félsz a halállal kapcsolatban?
én:
· túl későn kezdtem el a saját értékeim szerint – az el nem fogadás félelme nélkül – élni, ezért kevés időm maradt a jóból
· nem leszek ott a lányomnak miközben felnő
· a szüleim előtt megyek el, ezzel nagy fájdalmat okozva nekik
vendégem egy sikeres fiatal vállalkozó, aki 31 éves korára elérte a kitűzött célját: havi 2 millió forintot keres a saját cégével úgy, hogy csak napi 4 órát kell dolgozni és azt csinálja, amit szeret. közben problémamentes a magánélete, boldog apuka. mégis keserűséget érzett, amikor elérte az ambíciózus üzleti célját. vajon miért? ezt próbáltuk kideríteni Mester Tomival, akit már ismerhettek a biznisz boyz podcast egyik házigazdájaként.
Tomi munkában
a hipotézisem: “ha a pénz vagy üzleti siker lenne az élet értelme, akkor nem érezne Tomi keserűséget, amikor fiatalon eléri ambiciózus célját” sőt, maga a célok hajszolása egy illúzió, miszerint akkor leszek majd boldog, amikor elérem ezt vagy azt. kiderül, hogy nem leszel, mert már feljebb is tetted a lécet és mész is tovább a következő cél felé.
egy érdekes beszélgetésben próbáljuk igazolni a fenti tételt Tomi példáján keresztül, amiben lesz szó a célok kitűzéséről, apaságról, életközepi válságról, az élet értelméről, az értelmes munkáról meg az irigységről.
megtalálod a haC-t a kedvenc podcast lejátszódon – bármi legyen is az
Vendégem Deák József, designer, akit már ismerhettek a 4. epizódból.
Az ő leírásával mutatom be a mai adás tartalmát:
“Ahhoz, hogy megértsük az internet és a mentális egészségünk kapcsolatát először beszélnünk kell az internet “szereplőiről”. Én ezeket a szereplőket most leegyszerűsítve 3 kategóriába sorolnám, és mielőtt belemennénk nagyon a dolgokba, tisztázni szeretném, hogy nincs szándékomban a bizonyos kategóriákon belül mindenkit egy kalap alá venni. Nem vagyunk egyformák, mindegyik kategóriában vannak jó és rossz szereplők is.
Ezek a kategóriák a következőek:
– A tech cégek: kicsik, nagyok, ezek csinálják a különböző szolgáltatásokat és platformokat amiket ma már emberek milliárdjai használnak.
– Az alkotók – mindazok akik valami féle tartalmat gyártanak ezekre a szolgáltatásokra
– A fogyasztók – ez gondolom sokkal egyértelmű, ezek mi “átlagemberek” akik többnyire fogyasztás céljából vagyunk online. (Az, hogy megosztunk pár kaja fotót és képet a gyerekről meg random ötleteinket, nem sorol minket az alkotók kategóriájába)
Ezeknek a szereplőknek mind más más céljai és motivációi vannak az életben. Most fordított sorrendbe kezdem:A legtöbb fogyasztónak az alap céljai az életben egyszerűek: boldognak lenni, több minőségi időt tölteni barátokkal, családdal, sikeresnek lenni a munkában, önmegvalósítás, stb.
A tech cégek célja általában egyszerű: pénzt kell termelni, ehhez pedig valamit el kell adni a fogyasztónak amiért ő pénzt ad cserébe. Egyszerű nem?
A baj ott kezdődik amikor a termékük ingyenes. Honnan lesz a pénz? Most gondolom legtöbb hallgató rávágja, hogy reklámok és az adat. És ezzel fején is találta a szöget…vagy mégse?
Sokat halljuk azt a mondatot főleg social média platformokkal kapcsolatosan, hogy “nem a facebook a termék, mi vagyunk a termék, az data-nk a termék” viszont ez egy nagyon leegyszerűsített verziója a sztorinak. Nem a mi vagyunk a termék és nem is a data-nk a termék. A garnulárisan, észrevétlenül megváltoztatott viselkedésünk a termék. A viselkedést pedig nem lehet úgy megváltoztatni, hogy miközben a minőségi időt töltünk a barátainkkal, ügyesen dolgozunk a karrierünkön vagy épp egy dombon ülve bámuljuk a felhőket az élet nagy dolgain gondolkodva, vagy épp nem is gondolkozva. Nem, a megoldás az, hogy függővé kell tenni embereket, le kell őket kötni a szolgáltatásunk elé minél több időre, így tudunk meg többet róla, így tudjuk úgy megváltoztatni a viselkedését, a szokásait, a világképet, hogy azt észre se veszi.
Több olyan felmérés is született már a világ különböző pontjain, különböző emberekkel ami arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen az emberek viszonya a technológiával. Az esetek nagy részében a válasz hasonló: túl sok időt elvesz az életemből, nincs elég időm azokra a dolgokra amiket igazán szeretnék csinálni, nem tudok leszakadni róla, függök social mediától, emailt-től, …)
Digital detox, kísérletek, miért nehéz leszokni, mi van a háttérben, mi lehet esetleges megoldás, miért van egyes embereknek jó viszonya a technológiával és miért fontos, hogy az legyen?
Hogyan leszünk függők, milyen módszerekkel tesznek függővé? Miket változtat ez az agyban, mik a veszélyei az káros internet használatnak?
Tönkre tettük az internetet és muszáj helyrehozzuk! Utópikus gondolatok.
kompetencia alapú interjúztatás: mi az? hogy csináld?
az AI (mesterséges intelligencia) hogyan változtatja meg az álláskeresést?
mi legyen benne mindenképpen a CV-ben?
mi a legfontosabb az interjún?
az interjú az félig rólad szól
az employer branding hogyan jelenik meg a felvételi beszélgetés alatt?
hallunk-e a negatívumokról is az interjún?
jelöltként mit szabad kérdezni és hogyan?
rákérdezhetsz-e a work/life balance-ra?
tanmese: kiégve munkát keresni
mennyire vállalják fel a személyiségüket, az igényeiket a jelöltek?
karrierváltók hogyan tálalják magukat?
pályakezdőként így pályázz!
hallgatói kérdés 1: van-e olyan, hogy ez a jelentkező azonnal kell? ha igen, akkor mi volt az a pont?
hallgatói kérdés 2: hogyan viszonyul ma egy toborzó ahhoz, ha az interjú során a jelölt oldalarol előkerül a hatarok témája (pl work-life balance), es az, hogy o milyen kozegben erezné jól magát. Hogyan kezelik ezt a kérdéskört a kivalasztasi folyamat soran? A masik pedig furcsanak tunhet, de mennyire megszokott es elfogadott ma az, ha az interjú alkalmával – az interjúztatóhoz hasonlóan – a jelölt is jegyzetel? Hiszen az toborzohoz hasonlóan a jelolt is tobb recruiterrel/munkaadóval kerül kapcsolatba es o is dontesi helyzetben van ilyenkor, utólag otthon egyszerűbb így atgondolni a hallottakat.
hallgatói kérdés 3: Miért normális és elfogadott az ma Magyarországon egy multinál (ahogy hallom, kb. bármelyiknél), hogy az 5-10-15 éve az adott cégnél dolgozó ember bére x, míg az utcáról felvett, releváns tapasztalattal nem(!) rendelkező, de rögtön Senior-nak felvett ember x+50%-ot kap úgy, hogy utána az egyébként nem senior, 10 éve ott dolgozó tanítja be az új kollégát, hogy az adott területet egyáltalán eszik-e vagy isszák? Mindezt úgy, hogy a 10 éve a cégnél dolgozó kolléga minden évben (!) 100% fölött teljesít az éves értékelésen a főnökök szerint is
milyen gyakran próbáljuk kideríteni a saját értékünket a munkaerőpiacon?
hallgatói kérdés 4: miért nincs több részmunkaidős állás?
lassan minden hallgatóm számára alapértelmezett tény velem kapcsolatban, hogy nem csípem Tim Ferriss-t. pontosabban az állandó “world class performance” hajhászását.
több adásban beszéltem erről – legutóbb vendégségben a produktivitás podcastban:
a legerősebb kirohanásom a kényszeres és a teljes életünket egyedüliként meghatározó produktivitás ellen a szilveszteri különszámban volt, aminek ezt a címet adtam: inspiráció és F*CK Tim Ferriss
mindig is azt éreztem, hogy a miértről nem beszél Tim. mire ez a nagy teperés? hol van az élet egyszerű pillanatainak a megélése, a hétköznapok élvezete? hol van a pihenés?
júliusban megjelent vele egy interjú a GQ-ban, ahol beismerte, hogy nem lehet minden értékes/értelmes dolgot mérni. ő maga mondta ki, hogy nem elég a produktivitást hajszolni önmagáért. a fő kérdés az, hogy mi ennek az egésznek a célja?
egyetértően bólogatva olvastam a cikket és elismerésem fejeztem ki, mivel Tim képes nyilvánosan is megváltoztatni a véleményét olyan fontos kérdésben, amiből az eddigi megélhetése jött – ő volt a produktivitás pápája.
ezen a héten megjelent a Tim Ferriss show 464. epizódja – amelyet úgy harangozott be, hogy az élete legfontosabb podcastje. a címet olvasva könnyű megérteni miért: My Healing Journey After Childhood Abuse
tim ferriss 4 évesen
ebben a felkavaró adásban Tim elmeséli, hogy 2-4 éves koráig a babysitterének a fia szexuálisan abúzálta őt rendszeres jelleggel. ez szörnyű. a fontos információ számomra a sztoriban, hogy egészen kb. 40 éves koráig erről nem is tudott, mert a trauma teljesen el volt temetve a tudatalattijába. egészen egy tíznapos elvonulásig, ahol varázsgombával támogatta az elmélyülést. na ott váratlanul bukkant fel a mélységből a trauma emléke, és ő ettől majdnem teljesen összeomlott. az élete fókusza azonnal a trauma feldolgozására irányult a sötét titok felfedezése után.
érdemes meghallgatni a teljes epizódot, de az alábbi 2 klipben kiemelem a számomra lényeges részeket. mindkettő gyakorlatilag arról szól, hogy a felfokozott teljesítményhajhászás semmi másról nem szól, mint arról, hogy elvonjuk a figyelmünket az igazán fontos dolgokról.
amúgy azért is elég nagy gondban vagyok, mert a produktivitás magyar önjelölt pápája, a forbes magazin 30 év alatti 30 legsikeresebb ember listájának egykori szereplője Szántó Péter megkeresett, hogy a hamarosan megjelenő könyvéről beszélgessünk a haC-ban. még nem mondtam igent a kérésre, mert félek, hogy nem fogom tudni pozitív fényben feltűntetni az új könyvét, aminek a címe: válj valóra!
Petit amúgy szimpatikus srácnak tartom az eddigi rövid ismeretségünk alapján, de félek, nem lennék hiteles, ha promóznám a könyvét, ami a hatékonyságnövelés, énmárkaépítés és lifehack szentháromságot tárgyalja.
most olvasom a megjelenés előtti anyagot (szupertitkos) és fontolgatom a helyzetet.
szerinted jöjjön Peti a halottnak a coachba? te szívesen hallanál vele egy beszélgetést a témáról?
ez az epizód a távmunkáról szól. megtudhatod, hogy mire kell odafigyelni, hogy jól mentjen a “home office”.
készítettem egy felmérést az alábbi kérdésekkel:
mennyire volt felkészülve a munkaadód a távmunkára?
az összes közös file és szükséges anyag könnyen elérhető volt otthonról is
kialakítottak-e egy “virtuális kávégépet”, egy chatszobát vagy valamit, ahol lehet lazulni, szocializálódni? ha igen, akkor fejtsd ki légyszi, hogy mit használtok és hogyan tetszik? mi a benyomásod?
anyagilag nyújtott-e a céged bármilyen támogatást az otthoni munkához? kaptál-e eszközöket? mit? milyen az ergonómia?
a főnököd mennyire bízik meg benned? mennyire nézi azt, hogy hány órát dolgozol ahelyett, hogy az elvégzett munka mennyiségére fókuszálna?
többet dolgozol otthon, mint az irodában szoktál?
több időd van-e magadra, mint általában?
milyen irányba befolyásolta az általános életminőséged az otthonról végzett munka? írd le részletesen mi lett jobb, mi hiányzik?
várod/ vártad már, hogy visszamenj az irodába?
ha már visszatértetek az irodába, akkor az milyen élmény volt számodra? mi változott az irodai munkavégzéssel kapcsolatos hozzáállásodon a karantén miatt?
a hallgatók válaszait dolgozom fel ebben az adásban és érdekes következtetéseket vonok le.
a halottnak a coach járatritkítást jelent be. a hosszútávú fenntarthatóság érdekében visszaállok a 2 heti megjelenésre. minden páratlan héten szerdán hajnalban jelentkezem a megszokott időpontban és minőségben
a műsorváltoztatás jogát fenntartjuk
az árnyék podcast túl van a növekedési fájdalmakon és az első nyári szüneten. véglegesítettük a stábot és a formátumot, kiválasztottuk az állandó műsorvezetőnket. megjelenés minden páros héten kedden. az első 8 epizód után ma megjelent a nulladik, amiben részletesebben mesélünk magunkról és arról, hogy honnan vesszük a bátorságot, hogy külföldről véleményt formáljunk a magyar hírekkel kapcsolatban. kis színfal mögötti részt is hallhattok.
a véglegesnek mondható csapat: Izrael – Pettik Ági (jobb alul) Thaiföld –Szilágyi Stefi (bal alsó sarok) Franciaország – Derdák András (jobb felső) Svédország – Bán András (bal-közép) Anglia – Pajer Kristóf (jobb-közép) aki otthonról moderálja a csapatot – László Pál (bal felső sarok) és aki megpróbálja a távolból jövő hangokat egybefésülni – Barcza Gergely (Besh o droM)
bezzeg a svédek?! új koncepcióban folytatódik a szokásos minden héten keddi időpontban. sokan rövidnek találtátok az egyetlen bejegyzést feldolgozó epizódokat, ezért belehúzok és 10-15 perces adásokkal kísérletezek, amelyben több blogbejegyzést is feldolgozom. az első új adás ma jelent meg:
a halottnak a coach FM a linzi radio FRO hullámhosszán jelentkezik minden hónap 2. vasárnapján reggel 8-kor. az adások visszahallgathatók az archívumból: https://www.fro.at/sendungen/hungarostudio/
hallgassátok, vegyétek, vigyétek, iratkozzatok fel, meséljetek róla a barátaitoknak és értékeljétek a podcasteket sok csillaggal meg szép szöveggel az ituneson!
milyen fázisokon át vezet az út a valódi változáshoz? csak magamon kell változtatnom vagy a környezetemen is?
a mai epizódból megtudhatod a választ!
Portia Nelson Önéletrajz öt rövid fejezetben
I. Sétálok az utcán Egy mély lyuk van a járdán. Beleesem. Elvesztem… Nincs segítség. Nem az én hibám. Egy örökkévalóság kell, hogy kitaláljak.
II. Ugyanazon az utcán sétálok. Egy mély lyuk van a járdán. Úgy csinálok, mintha nem látnám. Újra beleesem. Nem tudom elhinni, hogy ugyanott vagyok. De nem az én hibám. Még nagyon hosszú idő telik el, míg ki tudok jönni.
III. Ugyanazon az utcán sétálok. Egy mély lyuk van a járdán. Látom, hogy ott van. Mégis beleesem… ez puszta megszokás. A szemem nyitva van. Tudom, hol vagyok. Az én hibám. Azonnal kijövök.
IV. Ugyanazon az utcán sétálok végig. Egy mély lyuk van a járdán. Megkerülöm.
téged is arra tanítottak az iskolában, hogy gáz valamit nem tudni? üljél le fiam, hülye vagy, egyes! mert a magyar oktatás arra épül, hogy kiderítse mit nem tudsz, majd kő keményen szankcionáljon ezért, lehetőleg az egész osztály előtt, hogy mindenképp megszégyenüljél. biztosan előfordult veled is, hogy rettegve mentél be a suliba, egy dolgozat vagy vizsga napján, és azon feszültél, hogy vajon mit nem tudsz. velem még az is megesett, hogy vizsga előtti éjjel egy ilyen témájú rémálomból riadtam föl.
2019 nyarán a határátkelő blog és podcast szerkesztője meghívott egy interjúra. kihasználtam a kávéházi találkozót és én is készítettem vele egy felvételt, amiben a tartalomgyártásból eredő stressz kezelése, a manapság nem ritka ún. youtuber burnout témáját jártuk körül.
ha nem tudtál szombaton becsatlakozni a live-ba, akkor most visszahallgathatod a kvázi hálanaplómat és azt, ahogyan a hallgatói kérdésekre válaszolok, továbbá izgalmas üzleti lehetőségekről számolok be.
kérek az adásban tőletek ajándékokat is! köszi
