a halottnak a coach podcastot hivatástudatból csinálom. ha nem kapok egy fillért sem érte, nekem akkor is megéri, mert rengeteg olyan visszajelzést kapok, hogy a műsorban hallott beszélgetések sokat segítenek nektek.
egyre többen jelzitek azonban, hogy a podcast és a hírlevél már olyan értéket ad számotokra, amiért szívesen fizetnétek. én ennek nem állok az útjába 🙏
létrehoztam egy patreon oldalt, ahol kiválaszthatod a neked megfelelő havi támogatást és én hálával fogok rád gondolni!
a haC hírlevélből értesülhetsz arról, hogy mi történik a podcast háza táján és összegyűjtök mindenféle jóságot, ami engem inspirál, segít vagy szórakoztat – hátha neked is jobb lesz tőle a napod!
dolgozom…
siker! feliratkoztál
jaj! valami nem sikerült. kérlek frissítsd az oldalt és próbáld újra!
az eddig megjelent hírleveleket megtalálod itt: HH archívum
[HIBRID COACHING]a személyre szabható programomban (a coaching, az önismereti tréning és a tanácsadás ízlés szerinti keveréke) néhány alkalom során kielemezzük, átbeszéljük, hogy te mitől leszel elégedett a munkában, a hétköznapjaidban és hogyan tudod megvalósítani az ez irányú céljaidat. foglalj egy skype konzultációt ahol megismerkedünk és megbeszéljük a közös munka kereteit! andras.b@gmail.com | rólam itt olvashatsz bővebben
“hiánypótló, tabu döntögető, intelligens, emberi hang a mai világban”
“végtelenül hálás vagyok a podcastért. amikor sírva vezetek haza 12 óra munka után, mert valaki az én gondolataim fogalmazta meg, amikről én nem is tudtam, hogy vannak. nagyon sokat segít, hogy más kimondja azt, amit én mindig csak a gyengeségemnek és a női ciklusomnak tudtam be. nem hisztis vagyok, hanem kiégett talán.”
“érdekes személyekkel beszélgetsz. teljesen olyan érzésem van mintha egy nagyon jó baráti beszélgetés részese lennék”
az elmúlt hónapokban elkezdtem multiknak dolgozni. elkészítettem a brocasterz-szel közösen az ericsson magyarország mentális egészséggel foglalkozó nyolc részes podcast sorozatát ‘nem vagy egyedül’ címmel és a danone-nál tartottam egy kiégés megelőzés tréninget.
el kellett gondolkozzak azon, hogy hányadán is állok a multikkal, és az ilyen húsos falatok hogyan csúszhatnak le a torkomon tiszta lelkiismerettel?
a kezdetek óta nagy kérdés számomra, hogy hitelesen, autentikusan tudok-e nagyvállalatoknak dolgozni a mentális egészség támogatása terén? egyáltalán meghívnak-e? vagy azt mondják én multiellenes vagyok, mert kimondom, hogy a munkakörülmények, az embertelen értékrend az oka a tömeges kiégésnek?
erről beszélek ebben az epizódban és bemutatom azt a 6 tényezőt is, aminek a kiégésben nagy szerepe van, de mi egyéni szinten képtelenek vagyunk változtatni rajta – erre csak a munkaadó képes.
klikk a képre -> lejátszás a spotifyon
egyre több kutatás igazolja, hogy a hosszú ideig fennálló kezeletlen munkahelyi stressz okozta testi, lelki, szellemi kimerültséget (aka burnout-ot) nem lehet holmi mindful lifehackekkel megoldani. kiégést a munka vagy munakhely okozza, ezért magát a probléma gyökerét kell kezelni, azaz a munka világát kell megváltoztatni! ez pedig nem a beosztottak feladata, hanem a vezetőké.
mi a nagy hatos? röviden:
1. workload
2. kontroll és autonómia a saját feladatköröd felett
3. az elismerés és a jutalom hiánya. good job, next year work harder! ismerős üzenet?
4. a munkahelyi csapat egy valódi közösség vagy egy mérgező környezet?
5. igazságosság – a CEO ezerszer annyit keres, mint az átlag munkás, az átszervezéseknél mindig a munkát tényegesen végzőket építik le, miközben a nagy vezetők ejtőernyőket kapnak?
6. meaning – van-e értelme annak amit csinálsz?
őszintén! ebből a 6 tényezőből hány múlik rajtad?
a multik is felismerték, hogy a burn out szindróma miatt csökken a dolgozók teljesítménye, sokat töltenek távol a munkától és felgyorsul a cégnél a fluktuáció. meg is jelentek a mindfulness programok és a gyümölcskosarak, de ameddig ez csupán a produktivitás szintjének az egekben tartását hivatott szolgálni, addig nagy a baj.
a felelősséget teljes mértékben áttolják a kiégésben szenvedő egyénre, a munkavállalóra – hiszen papíron ők megtettek mindent. pedig az előbb felsorolt 6 tényezőből semmin nem változtattak. nem szeretnék ilyen ál-employee wellbeing programokban részt venni még jó pénzért sem, de nem vagyok multiellenes. csak kimondom, mi a probléma és szeretnék elindítani egy párbeszédet, ami elvezethet a megoldáshoz!
a multikat (is) szeretném támogatni abban, hogy valódi változtatások induljanak el, és a problémát a gyökerénél fogjuk meg! ehhez szükség van a vezetők elkötelezettségére.
ha szeretnél meghívni a cégedhez beszédet/tréninget/workshopot/coachingot tartani, akkor írj egy emailt!
#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy írással jelentkezik, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.
amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás
Manapság minden magára valamit is adó gyapotmezőnek képesnek kell lennie rá, hogy kiizzadjon egy szabad szemmel messziről is jól látható összeget csapatépítésre.
Bár eddig még senkinek sem sikerült pozitív korrelációt kimutatni az egy főre jutó szétivott májak száma és a fejlesztendő termék sikere között, ezek az események mégis töretlen népszerűségnek örvendenek.
A kevésbé fantáziadús cégeknél simán csak a seggére vernek a büdzsének, mert ha nem, akkor a következő negyedévben még valaki azt fogja gondolni, hogy nem is kell nekik az a pénz. De az igazán rutinos munkaadó kihasználja az ártatlanságodat, és előbb megajándékoz mindenféle repicuccokkal, aztán meg lesz belőled videó reklámanyag, ahogy vezényszóra együtt ugrálsz sok másik sorstársaddal. Mert valljuk be, az ingyen svédasztal reményében még céges logóval ellátott egyenpólót is képesek vagyunk felvenni. Ingyen alkoholért akár rózsaszínűt is. Megalázó fejdísszel.
Na de mégse mondhatjuk, hogy megyünk a cég kontójára lealjasodni, kell valami fedősztori.
#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy írással jelentkezik, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.
amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás
Ha már kellően hosszú időt töltesz egy helyen, az ismert piramisjátékok mintájára előbb-utóbb feljebb lépsz egy szintet és te magad is interjúztatni fogsz.
De hogyan vezess le egy állásinterjút? Mit kérdezz? Mi alapján döntsél?
A multiknál erre senki sem készít fel, de itt vagyok neked én. Mondjuk ezzel se szakadt rád a jackpot, de hát el kell kezdeni valahol.
a műsor vendége Jagodics Balázs pszichológus, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, aki jelenleg doktori disszertációját írja. kutatásában a tanárok és a diákok kiégését, motivációját vizsgálja.
egy holland modellel dolgozik (job demand-resource theory – követelmény-erőforrás modell). ennek a lényege, hogy azonosítja azokat a tényezőket, amik munkahelyi környezetben a kiégéshez vezetnek (pl. stressz, érzelmileg megterhelő helyzetek, munka mennyisége, visszajelzés hiánya, konfliktusok, stb.). emellett pedig feltárja az erőforrásokat is, amik a kiégés ellen hatnak (pl. a személynek fontos területen a fejlődés megélése, autonómia, döntéshozás, kontroll, támogató felettes és kollégák, stb.). ami egy viszonylag stabil eredmény, hogy nem a követelmények mennyisége jósolja be legpontosabban a kiégést, hanem a két oldal aránya: ha van elég erőforrás, akkor leterhelőbb munkahelyen is van védettség a kiégéstől. azért nagyon hasznos ez a keret, mert rögtön arra is rámutat, hogy egy munkahelyi környezetben miken lehetne változtatni, hogy jobban érezzék magukat az emberek.
disszertációjának témája pedig, hogy ezt az eredetileg munkavállalóknál használt modellt lehet-e alkalmazni diákoknál? hetedikes diákoktól egyetemistákig megvizsgáltunk több mintát, és röviden az a konklúzió, hogy igen.
témáink:
miért lesz valaki pszichológus vagy coach?
mi a kihívás a pszichológiai kutatásokban?
miért fölösleges klónozni a gyermekeinket?
ikervizsgálatok
egy iskolapszichológus tapasztalatai
hány órát “dolgozik” egy középiskolai diák
kiéghetnek-e egyáltalán a diákok?
miért fontos diagnosztizálni a gyereket, ha gond van?
hogyan kutatják a diákok kiégését?
mi az a követelmény-erőforrás modell?
a munkahelyi és az iskolai kiégés összehasonlítása
mire van szükség ahhoz, hogy ne égjünk ki?
mitől lesz egy iskola vagy egy munkahely “kellemes”?
mit tegyünk, ha a gyerekünk vagy mi magunk kiégtünk?
mikor tudjuk, hogy sulit vagy munkahelyet kell váltani?
#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy írással jelentkezik, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.
amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás
Ha melót akarsz, valószínűleg te is interjúra vagy ítélve, hacsak nincs a CEO-val vérségi vagy testi kapcsolatod. Esetleg mindkettő.
Jelentkezel hát egy rettentő szimpatikus hirdetésre, amelyben több pontban részletezik a babzsákfotelt meg a csapatépítő sörözést, mint tényleges feladatokat.
Rögtön az első személy, akibe belefutsz, még csak nem is a cég embere, hanem egy humán-nepper, aki úgy néz rád, mint használtautó-kereskedő az udvarra betolt Skodára. Kicsit kikalapálja a cv-det, aztán vásárra viszi a bőrödet. Megbízhatsz benne, tudja, mit csinál. Ő pofozta ki az állásajánlatot is, úgy került bele a csocsóasztal a fizetetlen túlóra helyett.
#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy szarkasztikus írással fog jelentkezni, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.
amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás
Vannak hálás feladatok. Látványosak.
Az új beléptetőrendszer bevezetésével például körbe lehet turnézni az egész irodát csapatonként, aztán még lehet felzárkóztatót is tartani, ha valaki lemaradt. Az ilyesmit megemlítik az All Hands meetingen is. Záróakkordként rendszerint tortával ünnepel a társaság, míg a büszke projekt tulajdonos pironkodva fogadja a gratulációkat és pózol a keményborítós cégkönyv nyitófotójához. Jó, a torta talán kicsit túlzásnak tűnhet annak ismeretében, hogy az egészet egy erre specializálódott külsős szállította le, a pironkodó rohadék meg csak aláírta a megrendelőlapot és végigvigyorogta az összes bemutatót, de hát a hálás tevékenység jutalmazása sosem lehet elég túlzó. Ez a természete.
sokszor beszélgettünk már arról az adásban, hogy egy rossz vagy mérgező főnök mennyi szenvedést tud okozni. de mi van akkor, ha a főnököd egy gép?
egyre inkább elterjedt, hogy az algoritmusok irányítják a munkát (uber, amazon, netpincér és társai, WFH, HR kiválasztás). a kutatások szerint ez 3 fő problémát vet fel munkásokban: megfigyelés, transzparencia hiánya és embertelenség érzése.
további veszély, hogy az algoritmus elfogultsága hátrányos helyzetbe hoz bizonyos embereket, illetve, hogy egy egyenlőtlen hatalmi viszony alakul ki a munkaadó és a munkavállaló közt (power imbalance between management and worker)
alapvetően kialakul egy bizalmatlanság a gig-economy munkaerőben, aki megpróbálja kijátszani az algoritmust és többféle képpen is kárt tehet a cégnek.
ezekről beszélgettem az adás vendégével, aki egy magyarországi megyeszékhelyen biciklis kajafutár.
“If the drivers diverge from the app’s instructions they can be penalized or even banned from the platform. Regardless of whether the attention comes through an app or in person, we know that scrutiny of work can reduce productivity.Uber has previously admitted to drawing on insights from behavioral science to nudge drivers to work longer hoursAt Amazon’s fulfilment centre in south-east Melbourne, they set the pace for “pickers”, who have timers on their scanners showing how long they have to find the next item. As soon as they scan that item, the timer resets for the next. All at a “not quite walking, not quite running” speed.” – forrás: BBC
#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy szarkasztikus írással fog jelentkezni, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.
nem nehéz rájönni a vendégszerzőt olvasva, hogy az IT világáról mesél, de az alábbi írása bármelyik random nagyvállalatra is érvényes lehetne. láttam már ilyet, na!
amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás
Biztosan nálatok is jelentettek már be vadiúj szoftvert, hogy na, virágoskertjeim, mától ebben dolgozunk, de hatan se tudták elmagyarázni, hogy ez neked most mitől jobb, mint az előző.
Vagy egy álmos hétfő reggelre valaki átrendezte az irodát, azóta nem találod a csapatodat.
Esetleg át kellett szervezni a céget, mert hirtelen lecsapott rátok az Agile meg a Scrum. Üveges tekintettel próbálod megfejteni, hogy kinek fájt az, mikor még Webfejlesztő Csapat voltatok, és nem kellett naponta kétszer elmagyarázni, hogy mivel foglalkozik a Zsiráfturbó Team és miben különbözik a Ravasz Mintafóka csapattól. Nagy nehezen átvergődtök bitbucketre, majd visszakettő padlógázzal ráfordultok a githubra. Aztán visszatolattok, mert páran lemaradtak és még most is ott kapálgatják a kódsorokat.
Hát mi az értelme ennek?
A te szempontodból semmi. De minden rendes irodában eredményt kell felmutatni, viszont a legtöbb helyen a termékfejlesztés csak tántorog, mint a féllábú kurva a nappalos műszak végén. A befektetők vagy a menedzserek kérdezősködni kezdenek, meg kell mutatni, hogy tudtok ti jobbat.
De nem.
Ilyenkor páran (lehetőleg öltönyben) összeülnek egy üvegfalú szobába, hogy látsszon, hogy dolgozás van. Hosszas fejvakarás és homlokráncolás után előbb kitalálnak egy Megoldást, ami kellőképp bonyolult, hosszadalmas és drága, majd megkreálják hozzá a Problémát. Innen pedig már jönnek maguktól az olyan varázsszavak, mint “reorganizáció”, “felhő alapú architektúra”, “digitális stratégia” és “átrendezés”.
Tipp: Bátran állj az élére bármilyen értelmetlen átalakításnak! Aki kitalálta, úgyis tudja, miről szól. Aki meg nem jött rá eddig, az meg úgyse tudja számonkérni.
számos fiatal ismert magára, a szerző számos levelet kapott, több podcast foglalkozott a témával és megindult a párbeszéd a közösségi oldalakon.
vajon a kiégés tényleg nem ismeretlen a magyar fiatalok körében? mi az a kiégés valójában? melyek azok a tényezők, amelyek okozhatják? vezetőként, hogyan alakíthatunk ki élhető cégkultúrát?
ezen kérdésekre keressük a választ a márciusi StartupSzerda előadóival és a cikk szerzőjével.
ebben az epizódban meghallgathatod vágatlanul az élő előadásomat. ha szeretnél meghívni egy rendezvényre beszédet, workshopot tartani vagy beszélgetni a mentális egészség és az üzleti világ, a munkahely kapcsolatáról, akkor írj egy emailt!
vendégeim Eszter és Sebestyén gazda lovasberényből. ők a csillagmajor ökofarm megálmodói és tulajdonosai, akik eléggé küzdelmes utat jártak be ahhoz, hogy kialakíthassák a hétköznapitól eltérő életüket.
Eszter gyárilag festőművész, Sebestyén pedig bölcsész, aki a multik világában edződött sokáig.
Eszter egyik új képe
fogadjátok az ő inspiráló történetüket sok szeretettel!
az alábbi vendégposzt szerzőjét meghívtam a podcastbe. a függőségről még nem beszélgettünk az adásban, pedig nagyon fontos téma és a kiégés késői fázisában könnyen ki is alakulhat – mint azt az alábbi történet is mutatja.
amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás
Régóta hallgatom a Halottnak a Coach podcastet, most pedig úgy gondoltam én is szeretném megosztani a saját történetemet a kiégésről, gyógyszerfüggőségről, és az életem mélypontjairól.
A könnyebb megértés érdekében néhány információ rólam: jogászként végeztem, de soha nem dolgoztam a szakmámban. Ehelyett értékesítéssel és üzletfejlesztéssel foglalkoztam mindig is. Boldog házasságban élek, egy 3 és egy 1 éves gyermek büszke apukája vagyok, és az anyagi körülményeink is jónak mondhatóak.
Ez mind így igaz, legalábbis kívülről mindenki csupán ennyit lát. Azonban akkor sem hazudnék, ha azt mondanám, hogy függőségre hajlamos személyiség vagyok, aki néhány évvel ezelőtt teljesen kiégett. Emiatt előbb alvásproblémák jelentkeztek, majd ehhez kapcsolódóan alakult ki a gyógyszerfüggőségem kb. öt-hat évvel ezelőtt, altató és nyugtató hatású gyógyszerek alkalmazásával.
