a műsor megtalálható a youtube-on és számos más ismert podcast lejátszón is. ínyenceknek pedig itt a vegytiszta RSS feed.
Aki nem veszíti eszét bizonyos dolgok láttán, annak nincs mit elveszítenie. Egy abnormális szituációban éppen az abnormális reakció jelenti a normális magatartást.
Viktor E. Frankl
Amikor teljesen kiégve, az életközepi válságom csúcsán pszichológushoz fordultam, akkor a nagy kérdésem a következő volt:
nem tudtad, hogy mi hiányzott az életedből, de én most megmondom!
a törzshallgatói program keretében (nincs is olyan) ingyen rendelhető az alábbi haC logo-s átlátszó és/vagy fehér vinyl matrica 5 cm-es átmérőben.
írj, ha kérsz és hogy mennyit! én küldöm, te ragasztod 🤜🤛
összeszedtem néhány visszajelzést tőletek, kedves hallgatók. sokat gondolkodtam, hogy ezt nyilvánosan megosszam-e, mert dicsekedésnek érzem, a saját ego-m vállon veregetésének.
viszont rettenetesen sokat jelent nekem, hogy a podcast témáin keresztül sikerül kapcsolódni számos emberhez, akiknek jobb lesz egy picit, amikor a munkám gyümölcsét fogyasztják. ez ad motivációt a további alkotáshoz. nagyon köszönöm nektek a figyelmet és az értékes időtöket, amit minőségi adásokkal igyekszem meghálálni.
téged pedig kérlek, hogy ne rejtsd véka alá a véleményed, írd meg nyilvánosan az itunes-on vagy a haC facebook oldalán mit gondolsz az adásról, így mások is talán kedvet kapnak csatlakozni a hallgatói közösségünkhöz! köszönöm
ti mondtátok:
“hiánypótló, tabu döntögető, intelligens, emberi hang a mai világban”
“érdekes személyekkel beszélgetsz. teljesen olyan érzésem van mintha egy nagyon jó baráti beszélgetés részese lennék”
“az eddig hallgatott epizódokat nagyon erős, újrahallgatható tartalomnak érzem (újrahallgatható = annyi a tartalom és az info hogy újra akarod hallgatni, nem klisékkel lövöldöztök az interjúkban). szóval szép munka, nagy grat “
“a témákért és feldolgozásukért az 5 csillag is kevés lenne”
továbbrendhagyó módon ez a bejegyzés egy hevenyészett szabadfordítás és nem eredeti iromány. egyszer már belinkeltem ide james altucher egy a “hogyan kezeljük a főnökünket?” postját, mert annyira tetszett, de ez a mostani totálisan rátapint a jelenlegi kihívásomra és az engem éppen legjobban foglalkoztató problémakörre. (a bejegyzés végére bemásoltam szó szerint az eredeti angol szöveget)
itt nem is a pénzről van szó, hanem a megszerzésének módjáról, függetlenségről és kreativitásról. egy ideje már nagyon foglalkoztat az a kérdés, hogy miként alakíthatnék ki magamnak olyan pénzkereseti forrást, ami nem jár napi fájdalommal és nem öl meg középtávon.
nos ez az írás remek inspiráció számomra, és remélem, hogy neked is felnyitja a szemed vagy legalább elindít egy vitát/párbeszédet!
nos, gyűlölök rabszolgáskodni. erre bárki mondhatja, hogy ne marháskodj! ez nem a 19. század és nem vagyunk láncra verve. ha szerinted tényleg nem vagyunk rabszolgák, akkor ne is folytasd az olvasást!
először is vizsgáljunk meg egy átlagembert, akinek hétköznapi munkahelye van!
TOVÁBB
a műsor megtalálható a youtube-on és számos más ismert podcast lejátszón is. ínyenceknek pedig itt a vegytiszta RSS feed.
furcsa érzés az a bizonyos 15 perc hírnév. egy régi újságíró ismerősöm készített velem interjút magyarország második legnagyobb online újságja számára.
felvettem a beszélgetésünket, mert már régóta szerettem volna, hogy valaki kikérdezze az én történetemet is. így lettem vendég a saját műsoromban.
linkek:
tényleg hülyék a svédek? https://bezzegasvedek.wordpress.com/2019/03/23/tenyleg-hulyek-a-svedek/
24.hu interjú https://24.hu/szorakozas/2019/05/18/ban-andras-halottnak-a-coach-interju/
haC a facebookon: https://www.facebook.com/groups/halottnakacoach/
további részletek: https://halottnakacoach.blog/andras/
fantasztikus, hogy mennyire ott van a topon az élet. mindig megfelelő időben eléd teszi a következő leckét. velem is így történt most.
továbbbiztosan hallottál már maslow piramisáról, ami leírja a szükségletek hierarchiáját.
az elmélet szerint az alapvető szükségletek kielégítése nélkül ugye nem tudunk magasabb szintű belső igényekre odafigyelni. nyilván egy éhező hajléktalan nem foglalkozik sokat az önmegvalósítással amíg azon agyal, hogy hol aludjon és mit egyen.
nincs is ezen mit ragozni, viszont évtizedes nagyvállalalti munkaviszonyaim során rá kellett döbbennem, hogy rengeteg jómunkásember a corporation keretein belül kívánja elérni a legfelsőbb szintet: az önmegvalósítást.
nagyon nagyra tartom, ha valaki saját magán dolgozik, hogy minél jobban kiteljesedjen és saját maga lehető legjobb verziójává váljék. hovatovább azt gondolom, hogy ez földi létünk egyik legfőbb célja.
az viszont érdekes kérdés, hogy egy hierarchikus, profitorientált és számokban gondolkodó nagyvállallat mennyi teret ad a személyes fejlődésnek egy olyan világban, ahol az alábbi szöveggel jelenik meg álláshirdetés:
We allow and promote independent thinking; we seek to act as one, to be always open, and to think big!
szenzációszámba megy tehát az a hely, ahol támogatják a független gondolkodást. merjünk nagyot álmodni, de persze a végén egyként cselekszünk! hurrá! “a feje tetején álló maslow piramis” olvasásának folytatása
ezt még 2012-ben írtam, amikor tisztességesen kiégve femondtam a budapesti SSC-s állásomat stockholmba költözés előtt.
ma már teljesen életszerűtlen a nagyvállalatok századfordulós üzenete, amely az élethosszig tartó karriert hírdeti. ebben az őrületes tempóban változó világban, ahol tényleges forradalom zajlik minden nap olyan cégek mennek a levesbe, mint a general motors, lehman brothers vagy a nokia csak hogy néhányat említsek. tízezresével repülnek az alkalmazottak.
a többi nagy cég is folyamatosan kénytelen racionalizálni a működését, hogy továbbra is nyereségesen tudjon működni és ez mindig leépítésekkel jár. nem hiszem, hogy szükséges sokáig érvelnem a mellett, hogy készüljünk fel a bármikori munkahely vagy akár szakma váltásra.
a térbeli mobilitásról most szintén nem is elmélkednék sokat, de míg 50 éve az emberek utaztak átlagban napi 8 km-t, addig mára ez 50 lett és 2050-re lesz vagy 100 km. (hasonló adatokat olvastam valahol, de úgysem tudod megalapozottan cáfolni a számaimat. a lényeg, hogy egyre többet kell utazni a munka miatt.)
készülj fel tehát arra, hogy – remélhetőleg önszántadból – el fog jönni a napja annak, amikor felállsz a jelenlegi jól megszokott, fincsi, puha, meleg, kényelmes, de valószinűleg beposhadt és zéró motivációt, illetve a fenti okokból egyre kevesebb biztonságot és kiszámíthatóságot nyújtó munkahelyeden.
nekem ez a nap múlt hétfőn volt. azóta a felszínen semmi nem változott, miközben mégis a feje tetejére álltak a dolgaim a munkavégzéssel kapcsolatban. folyamatosan ízlelgetem a dolgokat, és arra gondoltam, hogy akár neked is hasznos lehet, ha megosztom az eddigi személyes tapasztalataimat.
“felmondás: 10 dolog amiért érdemes még ma megtenned” olvasásának folytatása
