büszkeség van! április 19-én indul az ericsson magyarország belsős podcastja, nem vagy egyedül címmel.
kb. két hónappal ezelőtt talált meg a svéd cég képviselője, hogy szeretnének készíteni a dolgozóiknak egy sorozatot, amelyben a kényszerű távmunka és a járvány okozta mentális kihívások megugrásában segítenének a majd’ 2000 magyar alkalmazottnak. ez a projekt ráadásul egy pilot is, amit siker esetén követni fognak a külföldi branch-ok.
mindig is célom volt növelni a munkámmal okozott pozitív hatást, ráadásul végre adódott egy lehetőség, amikor ezért még pénzt is akartak adni nekem. ez win-win for me-me, úgyhogy nagy izgalommal elfogadtam a felkérést, hogy fejlesszek műsort.
a halottnak a coach podcastot hivatástudatból csinálom. ha nem kapok egy fillért sem érte, nekem akkor is megéri, mert rengeteg olyan visszajelzést kapok, hogy a műsorban hallott beszélgetések sokat segítenek nektek.
egyre többen jelzitek azonban, hogy a podcast és a hírlevél már olyan értéket ad számotokra, amiért szívesen fizetnétek. én ennek nem állok az útjába 🙏
létrehoztam egy patreon oldalt, ahol kiválaszthatod a neked megfelelő havi támogatást és én hálával fogok rád gondolni!
a haC hírlevélből értesülhetsz arról, hogy mi történik a podcast háza táján és összegyűjtök mindenféle jóságot, ami engem inspirál, segít vagy szórakoztat – hátha neked is jobb lesz tőle a napod!
dolgozom…
siker! feliratkoztál
jaj! valami nem sikerült. kérlek frissítsd az oldalt és próbáld újra!
az eddig megjelent hírleveleket megtalálod itt: HH archívum
[HIBRID COACHING]a személyre szabható programomban (a coaching, az önismereti tréning és a tanácsadás ízlés szerinti keveréke) néhány alkalom során kielemezzük, átbeszéljük, hogy te mitől leszel elégedett a munkában, a hétköznapjaidban és hogyan tudod megvalósítani az ez irányú céljaidat. foglalj egy skype konzultációt ahol megismerkedünk és megbeszéljük a közös munka kereteit! andras.b@gmail.com | rólam itt olvashatsz bővebben
“hiánypótló, tabu döntögető, intelligens, emberi hang a mai világban”
“végtelenül hálás vagyok a podcastért. amikor sírva vezetek haza 12 óra munka után, mert valaki az én gondolataim fogalmazta meg, amikről én nem is tudtam, hogy vannak. nagyon sokat segít, hogy más kimondja azt, amit én mindig csak a gyengeségemnek és a női ciklusomnak tudtam be. nem hisztis vagyok, hanem kiégett talán.”
“érdekes személyekkel beszélgetsz. teljesen olyan érzésem van mintha egy nagyon jó baráti beszélgetés részese lennék”
nagyon személyes anyagot osztok meg ebben az epizódban. a 99 éves Erzsi nénivel – egyik példaképemmel – beszélgetek a szülővé válásról és a munkáról.
az utóbbi években elkezdtem érdeklődni az idős emberek történetei iránt, fontosnak tartom megérteni, hogy hogyan jutottunk el a mai őrült, teljesítményorientált világba és hogy mi volt előtte? a nagyszüleink is kiégtek? vagy csak “idegösszeomlásuk” volt?
tudjuk, hogy mennyire fontos az őseink történeteit megismerni ahhoz, hogy önmagunkat megismerhessük. Hellinger, a családállítás atyja szerint én nem csupán én vagyok, hanem egy rendszer része, amiben benne vannak a testvéreim, a szüleim, az ő testvéreik és a nagyszülők. három teljes generáció. ha nem ismerjük a történelmet, akkor kénytelenek vagyunk kitölteni a tátongó űrt életünk narratívájában. nagyon fontos lenne leülni az öregeinkkel és meséltetni őket, amíg lehet.
#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy írással jelentkezik, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.
amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás
Az agilis módszertan bevezetése lehet Vallási alapú, Gazdasági döntés következménye, vagy pedig tisztán Tudományos mérlegelés eredménye.
az igazi scrum
A Vallási forgatókönyv az, hogy az egyik fanatizmusra hajlamos félmenedzser szemrángást kap, mert azt hallja egy konferencián, hogy már mindenhol ez van és ők le vannak maradva. Felveszi hát nagyhirtelen a scrum-keresztséget egy 4 órás tanfolyamon, hóna alá csap egy Ken Schwaber könyvet, majd beáll az Agile Manifesztó alá és megtérít vagy kivégeztet mindenkit, mert onnantól a hitből szőtt páncéljáról lepattan minden észérv.
A Gazdasági vonal ennél prózaibb, a főnök golfpartnere alapított egy agile coach vállalkozást, ti vagytok az ügyfél.
#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy írással jelentkezik, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.
amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás
A corporate life egyik ismérve az a mohón terjeszkedő sötét bürokráciaerdő, ahol a naívan egyszerű folyamatok abuzálásának zaját elnyomja a kíméletlen tűzőgépkattogás.
Az erdő rendszerint szorgos munka eredménye, ahol folyamattervező szakértők megálmodják az ember nélküli ideális rendszert, csak aztán jön valami barom felhasználó, aki nem érti az egészet, hogy minek meg miért, aztán doszt nem úgy csinálja. Emiatt persze szigorítani kell a szabályokat. Bonyolítani, felülvizsgálni, dokumentálni.
Szörnyek születnek.
Hivatalos pecsétes, négyszereplős jóváhagyási láncok. Fényképpel dokumentált kéttanús formanyomtatványok.
Költség Elszámolási Folyamatábra. Az űrlapot letöltöd az intranetről, kinyomtatod, kitöltöd, aláírod, beszkenneled, és elküldöd emailben. (Az eredetit azért személyesen leadod, de előbb másolatot készítesz, hogy bevédd magad, ha elkallódna.) A pénzügyes a csatolt adatlapot kinyomtatja, aláírja, lepecsételi, iktatja. Felírja az iktatószámot egy post-itre, hogy meglegyen, mikor majd mellétűzi az elektronikus utalás kinyomtatott igazolását, miután azt hitelesítteti egy másik osztállyal.
Tipp: ha a folyamat bármely pontján Excel van, akkor már az erdő szélén állsz. Ha ki is kell nyomtatni, akkor elvesztél.
#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy írással jelentkezik, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.
amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás
Egy irodában az ebédidő majdnem akkora horderejű szociális esemény, mint a cigiszünet.
Számít, hogy kivel eszel és mit, mindenhol más a menő és nehéz eligazodni a közös étkezések útvesztőiben, de legalább egy teakonyha mindenhol akad.
Van azonban egy pár íratlan szabály, meg van néhány írott is, amit habzó szájjal szoktak kiragasztani a hűtőre. Ezeken általában az indokolatlan Comic Sans betűtípus használó próbálja képviselni a saját nézetét abban a tisztán filozófiai kérdésben, hogy mi tartozik a hűtő “közös” részébe és mi nem. A felcímkézés se segít, a mérgezést meg büntetik, marad hát a vértelen fenyegetés. (“Fura, nálunk az emberek elkezdtek neveket adni az élelmiszereknek a cég hűtőjében. Ma épp egy Kevin nevű szendvicset ettem.”)
a képre kattintva megveheted ezt a bögrét (és más merch-t is) a webshopban
Népszerű irodai játék a használhatatlan kajadobozok stócolása. Akár évekig is eltarthat, mire rendesen megtelik velük az összes szekrény, bátran járuljunk hát hozzá a céges gyűjteményhez használt befőttesüvegekkel, ellötybölt műanyagtálcákkal, összehajtogatott alufóliadarabbal, nem passzoló doboztetőkkel vagy zacskóba gyűrt zacskókkal.
A misztikus vonalon említést érdemel a kóborbögre, ami minél jobban néz ki, annál biztosabban tök magától elkezd bolyongani az irodában. Néha itt-ott felbukkan, de az eredeti gazdája szinte sosem tudja újra befogni, még kör-emailekkel se.
Figyelem, az irodai ételeknek nem csak szavatossági ideje, de hatóideje is van. A fokhagymás lángosé pl. 2-3 óra, de irodai ételnek minősül az előző este elfogyasztott kétes frissességű kagylós heringsaláta vagy a chilis bab is.
Tipp: Ügyeljünk a nüansznyi különbségekre, az ördög a részletekben rejlik! Nagyban befolyásolhatja a népszerűségedet, hogy a meetingen saját bögréből fogyasztod a meleg teát, vagy céges tányérról a zsírjára dermedt töltött káposztát.
az elmúlt hónapokban elkezdtem multiknak dolgozni. elkészítettem a brocasterz-szel közösen az ericsson magyarország mentális egészséggel foglalkozó nyolc részes podcast sorozatát ‘nem vagy egyedül’ címmel és a danone-nál tartottam egy kiégés megelőzés tréninget.
el kellett gondolkozzak azon, hogy hányadán is állok a multikkal, és az ilyen húsos falatok hogyan csúszhatnak le a torkomon tiszta lelkiismerettel?
a kezdetek óta nagy kérdés számomra, hogy hitelesen, autentikusan tudok-e nagyvállalatoknak dolgozni a mentális egészség támogatása terén? egyáltalán meghívnak-e? vagy azt mondják én multiellenes vagyok, mert kimondom, hogy a munkakörülmények, az embertelen értékrend az oka a tömeges kiégésnek?
erről beszélek ebben az epizódban és bemutatom azt a 6 tényezőt is, aminek a kiégésben nagy szerepe van, de mi egyéni szinten képtelenek vagyunk változtatni rajta – erre csak a munkaadó képes.
klikk a képre -> lejátszás a spotifyon
egyre több kutatás igazolja, hogy a hosszú ideig fennálló kezeletlen munkahelyi stressz okozta testi, lelki, szellemi kimerültséget (aka burnout-ot) nem lehet holmi mindful lifehackekkel megoldani. kiégést a munka vagy munakhely okozza, ezért magát a probléma gyökerét kell kezelni, azaz a munka világát kell megváltoztatni! ez pedig nem a beosztottak feladata, hanem a vezetőké.
mi a nagy hatos? röviden:
1. workload
2. kontroll és autonómia a saját feladatköröd felett
3. az elismerés és a jutalom hiánya. good job, next year work harder! ismerős üzenet?
4. a munkahelyi csapat egy valódi közösség vagy egy mérgező környezet?
5. igazságosság – a CEO ezerszer annyit keres, mint az átlag munkás, az átszervezéseknél mindig a munkát tényegesen végzőket építik le, miközben a nagy vezetők ejtőernyőket kapnak?
6. meaning – van-e értelme annak amit csinálsz?
őszintén! ebből a 6 tényezőből hány múlik rajtad?
a multik is felismerték, hogy a burn out szindróma miatt csökken a dolgozók teljesítménye, sokat töltenek távol a munkától és felgyorsul a cégnél a fluktuáció. meg is jelentek a mindfulness programok és a gyümölcskosarak, de ameddig ez csupán a produktivitás szintjének az egekben tartását hivatott szolgálni, addig nagy a baj.
a felelősséget teljes mértékben áttolják a kiégésben szenvedő egyénre, a munkavállalóra – hiszen papíron ők megtettek mindent. pedig az előbb felsorolt 6 tényezőből semmin nem változtattak. nem szeretnék ilyen ál-employee wellbeing programokban részt venni még jó pénzért sem, de nem vagyok multiellenes. csak kimondom, mi a probléma és szeretnék elindítani egy párbeszédet, ami elvezethet a megoldáshoz!
a multikat (is) szeretném támogatni abban, hogy valódi változtatások induljanak el, és a problémát a gyökerénél fogjuk meg! ehhez szükség van a vezetők elkötelezettségére.
ha szeretnél meghívni a cégedhez beszédet/tréninget/workshopot/coachingot tartani, akkor írj egy emailt!
#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy írással jelentkezik, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.
amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás
Manapság minden magára valamit is adó gyapotmezőnek képesnek kell lennie rá, hogy kiizzadjon egy szabad szemmel messziről is jól látható összeget csapatépítésre.
Bár eddig még senkinek sem sikerült pozitív korrelációt kimutatni az egy főre jutó szétivott májak száma és a fejlesztendő termék sikere között, ezek az események mégis töretlen népszerűségnek örvendenek.
A kevésbé fantáziadús cégeknél simán csak a seggére vernek a büdzsének, mert ha nem, akkor a következő negyedévben még valaki azt fogja gondolni, hogy nem is kell nekik az a pénz. De az igazán rutinos munkaadó kihasználja az ártatlanságodat, és előbb megajándékoz mindenféle repicuccokkal, aztán meg lesz belőled videó reklámanyag, ahogy vezényszóra együtt ugrálsz sok másik sorstársaddal. Mert valljuk be, az ingyen svédasztal reményében még céges logóval ellátott egyenpólót is képesek vagyunk felvenni. Ingyen alkoholért akár rózsaszínűt is. Megalázó fejdísszel.
Na de mégse mondhatjuk, hogy megyünk a cég kontójára lealjasodni, kell valami fedősztori.
#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy írással jelentkezik, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.
amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás
Ha már kellően hosszú időt töltesz egy helyen, az ismert piramisjátékok mintájára előbb-utóbb feljebb lépsz egy szintet és te magad is interjúztatni fogsz.
De hogyan vezess le egy állásinterjút? Mit kérdezz? Mi alapján döntsél?
A multiknál erre senki sem készít fel, de itt vagyok neked én. Mondjuk ezzel se szakadt rád a jackpot, de hát el kell kezdeni valahol.
a műsor vendége Jagodics Balázs pszichológus, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, aki jelenleg doktori disszertációját írja. kutatásában a tanárok és a diákok kiégését, motivációját vizsgálja.
egy holland modellel dolgozik (job demand-resource theory – követelmény-erőforrás modell). ennek a lényege, hogy azonosítja azokat a tényezőket, amik munkahelyi környezetben a kiégéshez vezetnek (pl. stressz, érzelmileg megterhelő helyzetek, munka mennyisége, visszajelzés hiánya, konfliktusok, stb.). emellett pedig feltárja az erőforrásokat is, amik a kiégés ellen hatnak (pl. a személynek fontos területen a fejlődés megélése, autonómia, döntéshozás, kontroll, támogató felettes és kollégák, stb.). ami egy viszonylag stabil eredmény, hogy nem a követelmények mennyisége jósolja be legpontosabban a kiégést, hanem a két oldal aránya: ha van elég erőforrás, akkor leterhelőbb munkahelyen is van védettség a kiégéstől. azért nagyon hasznos ez a keret, mert rögtön arra is rámutat, hogy egy munkahelyi környezetben miken lehetne változtatni, hogy jobban érezzék magukat az emberek.
disszertációjának témája pedig, hogy ezt az eredetileg munkavállalóknál használt modellt lehet-e alkalmazni diákoknál? hetedikes diákoktól egyetemistákig megvizsgáltunk több mintát, és röviden az a konklúzió, hogy igen.
témáink:
miért lesz valaki pszichológus vagy coach?
mi a kihívás a pszichológiai kutatásokban?
miért fölösleges klónozni a gyermekeinket?
ikervizsgálatok
egy iskolapszichológus tapasztalatai
hány órát “dolgozik” egy középiskolai diák
kiéghetnek-e egyáltalán a diákok?
miért fontos diagnosztizálni a gyereket, ha gond van?
hogyan kutatják a diákok kiégését?
mi az a követelmény-erőforrás modell?
a munkahelyi és az iskolai kiégés összehasonlítása
mire van szükség ahhoz, hogy ne égjünk ki?
mitől lesz egy iskola vagy egy munkahely “kellemes”?
mit tegyünk, ha a gyerekünk vagy mi magunk kiégtünk?
mikor tudjuk, hogy sulit vagy munkahelyet kell váltani?
#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy írással jelentkezik, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.
amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás
Ha melót akarsz, valószínűleg te is interjúra vagy ítélve, hacsak nincs a CEO-val vérségi vagy testi kapcsolatod. Esetleg mindkettő.
Jelentkezel hát egy rettentő szimpatikus hirdetésre, amelyben több pontban részletezik a babzsákfotelt meg a csapatépítő sörözést, mint tényleges feladatokat.
Rögtön az első személy, akibe belefutsz, még csak nem is a cég embere, hanem egy humán-nepper, aki úgy néz rád, mint használtautó-kereskedő az udvarra betolt Skodára. Kicsit kikalapálja a cv-det, aztán vásárra viszi a bőrödet. Megbízhatsz benne, tudja, mit csinál. Ő pofozta ki az állásajánlatot is, úgy került bele a csocsóasztal a fizetetlen túlóra helyett.
