multiellenesség / rendszerkritika [podcast]

apple-podcas-ctaspotify-cta

az elmúlt hónapokban elkezdtem multiknak dolgozni. elkészítettem a brocasterz-szel közösen az ericsson magyarország mentális egészséggel foglalkozó nyolc részes podcast sorozatát ‘nem vagy egyedül’ címmel és a danone-nál tartottam egy kiégés megelőzés tréninget.

el kellett gondolkozzak azon, hogy hányadán is állok a multikkal, és az ilyen húsos falatok hogyan csúszhatnak le a torkomon tiszta lelkiismerettel?

a kezdetek óta nagy kérdés számomra, hogy hitelesen, autentikusan tudok-e nagyvállalatoknak dolgozni a mentális egészség támogatása terén? egyáltalán meghívnak-e? vagy azt mondják én multiellenes vagyok, mert kimondom, hogy a munkakörülmények, az embertelen értékrend az oka a tömeges kiégésnek?

erről beszélek ebben az epizódban és bemutatom azt a 6 tényezőt is, aminek a kiégésben nagy szerepe van, de mi egyéni szinten képtelenek vagyunk változtatni rajta – erre csak a munkaadó képes.

klikk a képre -> lejátszás a spotifyon

egyre több kutatás igazolja, hogy a hosszú ideig fennálló kezeletlen munkahelyi stressz okozta testi, lelki, szellemi kimerültséget (aka burnout-ot) nem lehet holmi mindful lifehackekkel megoldani.  kiégést a munka vagy munakhely okozza, ezért magát a probléma gyökerét kell kezelni, azaz a munka világát kell megváltoztatni! ez pedig nem a beosztottak feladata, hanem a vezetőké.

mi a nagy hatos? röviden:

1. workload

2. kontroll és autonómia a saját feladatköröd felett

3. az elismerés és a jutalom hiánya. good job, next year work harder! ismerős üzenet?

4. a munkahelyi csapat egy valódi közösség vagy egy mérgező környezet? 

5. igazságosság – a CEO ezerszer annyit keres, mint az átlag munkás, az átszervezéseknél mindig a munkát tényegesen végzőket építik le, miközben a nagy vezetők ejtőernyőket kapnak?

6. meaning – van-e értelme annak amit csinálsz? 

őszintén! ebből a 6 tényezőből hány múlik rajtad?

a multik is felismerték, hogy a burn out szindróma miatt csökken a dolgozók teljesítménye, sokat töltenek távol a munkától és felgyorsul a cégnél a fluktuáció.
meg is jelentek a mindfulness programok és a gyümölcskosarak, de ameddig ez csupán a produktivitás szintjének az egekben tartását hivatott szolgálni, addig nagy a baj.

a felelősséget teljes mértékben áttolják a kiégésben szenvedő egyénre, a munkavállalóra – hiszen papíron ők megtettek mindent. pedig az előbb felsorolt 6 tényezőből semmin nem változtattak.
nem szeretnék ilyen ál-employee wellbeing programokban részt venni még jó pénzért sem, de nem vagyok multiellenes. csak kimondom, mi a probléma és szeretnék elindítani egy párbeszédet, ami elvezethet a megoldáshoz!


a multikat (is) szeretném támogatni abban, hogy valódi változtatások induljanak el, és a problémát a gyökerénél fogjuk meg! ehhez szükség van a vezetők elkötelezettségére.

ha szeretnél meghívni a cégedhez beszédet/tréninget/workshopot/coachingot tartani, akkor írj egy emailt!

Irodai Túlélőkészlet: Csapatépítés, Offsite-meeting és egyéb Nemmunkanapok

#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy írással jelentkezik, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.

amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás


Manapság minden magára valamit is adó gyapotmezőnek képesnek kell lennie rá, hogy kiizzadjon egy szabad szemmel messziről is jól látható összeget csapatépítésre.

Bár eddig még senkinek sem sikerült pozitív korrelációt kimutatni az egy főre jutó szétivott májak száma és a fejlesztendő termék sikere között, ezek az események mégis töretlen népszerűségnek örvendenek.

A kevésbé fantáziadús cégeknél simán csak a seggére vernek a büdzsének, mert ha nem, akkor a következő negyedévben még valaki azt fogja gondolni, hogy nem is kell nekik az a pénz. De az igazán rutinos munkaadó kihasználja az ártatlanságodat, és előbb megajándékoz mindenféle repicuccokkal, aztán meg lesz belőled videó reklámanyag, ahogy vezényszóra együtt ugrálsz sok másik sorstársaddal. Mert valljuk be, az ingyen svédasztal reményében még céges logóval ellátott egyenpólót is képesek vagyunk felvenni. Ingyen alkoholért akár rózsaszínűt is. Megalázó fejdísszel.

Na de mégse mondhatjuk, hogy megyünk a cég kontójára lealjasodni, kell valami fedősztori.

tovább

Irodai Túlélőkészlet: Interjúztatási Útmutató

#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy írással jelentkezik, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.

amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás


Ha már kellően hosszú időt töltesz egy helyen, az ismert piramisjátékok mintájára előbb-utóbb feljebb lépsz egy szintet és te magad is interjúztatni fogsz.

De hogyan vezess le egy állásinterjút? Mit kérdezz? Mi alapján döntsél?

A multiknál erre senki sem készít fel, de itt vagyok neked én. Mondjuk ezzel se szakadt rád a jackpot, de hát el kell kezdeni valahol.

Szerencsére több stratégia közül is választhatsz.

tovább

067. a diákok kiégése és a követelmény-erőforrás modell [podcast]

apple-podcas-ctaspotify-cta

a műsor vendége Jagodics Balázs pszichológus, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, aki jelenleg doktori disszertációját írja. kutatásában a tanárok és a diákok kiégését, motivációját vizsgálja.

egy holland modellel dolgozik (job demand-resource theory – követelmény-erőforrás modell). ennek a lényege, hogy azonosítja azokat a tényezőket, amik munkahelyi környezetben a kiégéshez vezetnek (pl. stressz, érzelmileg megterhelő helyzetek, munka mennyisége, visszajelzés hiánya, konfliktusok, stb.). emellett pedig feltárja az erőforrásokat is, amik a kiégés ellen hatnak (pl. a személynek fontos területen a fejlődés megélése, autonómia, döntéshozás, kontroll, támogató felettes és kollégák, stb.). ami egy viszonylag stabil eredmény, hogy nem a követelmények mennyisége jósolja be legpontosabban a kiégést, hanem a két oldal aránya: ha van elég erőforrás, akkor leterhelőbb munkahelyen is van védettség a kiégéstől. azért nagyon hasznos ez a keret, mert rögtön arra is rámutat, hogy egy munkahelyi környezetben miken lehetne változtatni, hogy jobban érezzék magukat az emberek.

disszertációjának témája pedig, hogy ezt az eredetileg munkavállalóknál használt modellt lehet-e alkalmazni diákoknál? hetedikes diákoktól egyetemistákig megvizsgáltunk több mintát, és röviden az a konklúzió, hogy igen.

témáink:

  • miért lesz valaki pszichológus vagy coach?
  • mi a kihívás a pszichológiai kutatásokban?
  • miért fölösleges klónozni a gyermekeinket?
  • ikervizsgálatok
  • egy iskolapszichológus tapasztalatai
  • hány órát “dolgozik” egy középiskolai diák
  • kiéghetnek-e egyáltalán a diákok?
  • miért fontos diagnosztizálni a gyereket, ha gond van?
  • hogyan kutatják a diákok kiégését?
  • mi az a követelmény-erőforrás modell?
  • a munkahelyi és az iskolai kiégés összehasonlítása
  • mire van szükség ahhoz, hogy ne égjünk ki?
  • mitől lesz egy iskola vagy egy munkahely “kellemes”?
  • mit tegyünk, ha a gyerekünk vagy mi magunk kiégtünk?
  • mikor tudjuk, hogy sulit vagy munkahelyet kell váltani?
  • mire figyeljünk oda szülőként?
  • fertőző-e a kiégés?
klikk a képre és indul a lejátszás a spotifyon!

linkek:

film: three identical strangers (netflix) 

könyv: Edith Eva Eger: A döntés

iratkozz fel a haC hírlevélre!

csatlakozz a haC podcast közösség fb csoporthoz!

ADNI JÓ – legyél te is mecénás! patreon.com/halottnakacoach

Irodai Túlélőkészlet: Interjúzási Útmutató

#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy írással jelentkezik, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.

amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás


Ha melót akarsz, valószínűleg te is interjúra vagy ítélve, hacsak nincs a CEO-val vérségi vagy testi kapcsolatod. Esetleg mindkettő.

Jelentkezel hát egy rettentő szimpatikus hirdetésre, amelyben több pontban részletezik a babzsákfotelt meg a csapatépítő sörözést, mint tényleges feladatokat.

Rögtön az első személy, akibe belefutsz, még csak nem is a cég embere, hanem egy humán-nepper, aki úgy néz rád, mint használtautó-kereskedő az udvarra betolt Skodára. Kicsit kikalapálja a cv-det, aztán vásárra viszi a bőrödet. Megbízhatsz benne, tudja, mit csinál. Ő pofozta ki az állásajánlatot is, úgy került bele a csocsóasztal a fizetetlen túlóra helyett.

tovább