vendégem Ur Anita, akit már ismerhettek a HAC 026. epizódjából.
2019. nyarán beszélgettünk utoljára az orczi kertben, most pedig bergen-stockholm interurbán.
akkor egy más világ volt rengeteg szempontból. mi változott azóta? milyen a beilleszkedés 3 gyermekkel norvégiában egy kis szigeten? mit jelent magyarnak lenni? hogyan tovább?
ezekről mind nagyon jót beszélgettem Anitával. fogadjátok szeretettel!
#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy írással jelentkezik, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.
amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás
A karrier pontos méréséhez nem jár se centi, se SI mértékegységrendszer, de még egy elfuserált angolszász szabvány se, ezért elég vitatható, hogy mi is számít magasabb lépcsőfoknak. Kész mázli, hogy itt van neked az Irodai Túlélőkészlet, egyedül elég riasztó lenne megmártózni a logikátlanság tengerének hullámzó vizében.
Előrelépés-e a magasabb fizetés? És ha közben bekerül a munkaköri leírásba még két pozícióra való felelősségi kör is?
Karrier-e, ha ügyvezető igazgató szintig viszed? És ha apu cégében?
Feljebb jutottál-e a karrier létrán, ha nagyobb létszámú csapatot kapsz? És ha igen, mennyi a váltószám, amivel átszámoljuk a lélekszámot létrafokra?
Nem csoda, hogy ennyi bonyodalomból fura anomáliák és indokolatlan vadhajtások burjánzanak.
Ilyen például a két fős szupercsapat, ahol van egy Team Manager és egy Solution Lead, beosztott meg nem jut, úgyhogy ezek jobb híján egymást menedzselik keresztbe. Vagy a fényesen csengő Head of Sales titulus, ami mögött a cég egyetlen üzletkötője rejtőzködik kicsit megszeppenve és tintafoltosan, mert mellesleg ő javítja a fénymásolót is néha. Legtöbbször.
Igen gyakori horizontális karrierút, hogy úgy váltasz részleget és pozíciót többször is, hogy pont ugyanannál az asztalnál pont ugyanazt a munkát végzed már 8 éve. Extrém esetben a cég is lecserélődik körülötted, hurrá, megint próbaidős lettél.
Esetleg remegő térdű kezdőből irgalmatlan erőbedobással úgy kinövöd magad szakmai sámán szintre, hogy már a törzsfőnök is hozzád jár áldásért, de maradsz junior, mert sajnos a HR más szempontokkal dolgozik. Bocs.
Könnyen belátható tehát, hogy nagyvállalati környezetben a titulusnak az égvilágon semmi köze a cégnél betöltött szerephez, felelősségi körhöz vagy az elvégzendő munkához. Kitartó munkával és következetes gyakorlati példákkal ezt sikerült elfogadtatni széles körben is. Egy ideje már felszabadult az egész corporate life az értelem rabigája alól, és megszületett a UX Ninja, a Marketing Rock Star, a Retail Jedi, a Happiness Engineer meg a Content Hero.
Ebben a vidám cirkuszi forgatagban pedig végre a CV sem árulkodik többé, mert nincs az az isten, hogy valaki megmondja, hány év szakmai gyakorlat kell, hogy egy Innovation Sherpa felfejlődjön Second Tier Totalist szintre.
Tipp: Viseld emelt fővel a belépőkártyádra nyomtatott szürreális titulust, ez a te fényes pajzsod, amelyről lepattannak a feladatok. Bőszen lengesd, ha bárki számon akar kérni: hát mióta kéne ezt pont a Remote Funnel Marketing Wizardnak csinálnia? Mindenki tudja, hogy ez a Multichannels Executive Evangelist dolga.
2020. június 2. kis lépés volt az emberiségnek, de nagy ugrás nekünk, mert elindult az árnyék podcast Pajer Kristófnak köszönhetően.
a mai adás anyaga egy korábbi árnyék podcast felvétel részlete, amit két okból osztok meg itt.
1. ezzel ünneplem az árnyék első szülinapját, éljen sokáig!
2. ennek a beszélgetésnek a témáját terveztem feldolgozni már itt a HAC-ban, mert a munkahelyi értékrend, a szólás- és értékrendszabadság abszolút ide vág, de nemrég annyira jól sikerült az árnyékban átbeszélni a témát, hogy már nem sokat tudnék ehhez hozzátenni. szeretném, hogy hozzátok is eljusson az anyag, akik MÉG nem hallgatnak árnyék podcastet!
nagyon jó csapat állt össze, imádok velük két hetenként beszélgetni. Izraelből Pettik Ági, Thaiföldről néha Szilágyi Stefi, Franciaországból Derdák András, Angliából Pajer Kristóf, Svédországból pedig én szoktam jelentkezni. műsorvezetőnk egy profi újságíró, László Pál Magyarországról.
#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy írással jelentkezik, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.
amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás
A company survey, avagy céges felmérés egy olyan online játék, amiben fontos kérdésekre adott válaszok segítségével kifejtheted azt a véleményedet, hogy mennyire jó itt dolgozni. Igazán szerencsések több indokot is bepöttyinthetnek, fontossági sorrendben. (Van, ahol még a kollégáidat is beköpheted!)
A régi, elavult kérdőívek még nem voltak profik, de hála a kapitalizmus jól fizetett isteneinek, az innováció ide is utat talált. A Survey Történelem során volt például olyan szerencsétlen konstrukció, amelyikben voltak nyitott kérdések, meg elérhető volt az eredmény, erre pár túlbuzgó bodobács tényleg leírta a véleményét, meg kínos kérdéseket tett fel, szóval ezt a műfajt félre kellett tenni, míg kipiheni magát.
Voltak egyéb hibák is, némelyik korai kérdőív például anonim volt, ott a HR meg a középvezetés sokat sérelmezte, hogy pusztán a panasz jellege, az említett nevek és tények, az írásbeli stílusjegyek és nyelvhasználat alapján tovább tart megállapítani az illető nevét, mintha alapból oda lenne írva. Szerencsére ennek vége, ma már nem kell három embert kirúgni, ha mégse jól találják el elsőre az elégedetlenkedő rinyagépet.
Ha te a kitöltő oldalon vagy, ez a kis történelmi áttekintés is elég a Túlélőkészletedbe, na de mi a helyzet akkor, ha te az eredmény-olvasgatós vagy a kérdés-összeállítós részlegre kerültél?
Hogy rakjál össze egy kérdőívet? Mit kérdezz egyáltalán? Mi legyen az eredményekkel? Ugye ugye, nem is olyan könnyű! De hát szokás szerint itt vagyok én, hogy utat mutassak neked, mint jelzőlámpa a GTA-ban.
Hagyj teret a kreativitásnak! A nem teljesen egyértelmű kérdések üdítő távlatokat nyitnak az utólagos értelmezésnek.
Hagyj teret a flexibilitásnak! Kérdezd meg ugyanazt többféleképpen. Ha minden kérdés-variánsra adott válasz pozitívba tolja a mérleget, akkor lazán összevonhatod őket, kiváló statisztika-booster. Ha negatívba húznak, akkor viszont törölheted az egészet, hát egyértelműen ugyanarra a kérdésre más válaszok jöttek, mérési hiba, az eredmény saaajnos nem érvényes. A rutinosak kiválasztják a jobban tetsző eredményt, a kevésbé fényeset meg beküldik utólag a devnullba, duplikáció címen.
Hagyj teret a döntésnek! “Mikortól vezessük be a fizetéscsökkentést, keddtől vagy szerdától?”
Hagyj teret a javaslatoknak! A survey a barátod, ha neked épp fingod sincs, hogy mit kéne csinálni. “Mi nyitottak vagyunk az ötleteidre! Te hogyan oldanád meg 2 emberrel az új géppark biztonsági auditálását, a hozzá tartozó marketingkampány levezénylését és egy új mikrobiológiai kutatólabor részleg elindítását, nettó 18 óra alatt?”
Hagyj teret a témák sokszínűségének! Kérdezz a csapat rutinjáról, belső képzésről, távmunkás internet sebességről, lehetséges karrier útról, aktuális projektről, hogy szép-e a zoomos háttered, hogy mennyire érzik magukat megbecsülve, tartanak-e szünetet napközben, beszereztek-e otthonra ergonómikus széket, fasza-e a Slack vagy inkább valami más kéne, hogy van-e idejük sportolni. Bármiről, mindenről. Ha csak a juttatásokról kérdezel, a végén még kiderül, hogy tenned kell valamit az ügyben.
Tipp: Ugye te is egyetértesz azzal, hogy az irányított kérdésekre előre definiált válaszok megkönnyítik a válaszadók dolgát, lerövidítik a kérdőívvel töltött időt és a kiskutyák cukik?
új kísérlet, amiben most nem egy könyvet dolgoztam fel, hanem egy nagyon érdekes cikket arról, hogyan lehetsz szerencsés – tele praktikus tanácsokkal.
gondoltál már arra, hogyan lehet, hogy az angollal ellentétben nekünk nincs egy dedikált szavunk a szerencsés véletlenekre (serendipity)? vajon miért? megbűnhődte már e nép….?
sokan azt hiszik, hogy valaki vagy szerencsés vagy nem. erre születni kell? vagy esetleg tehetünk valamit mi is azért, hogy szerencsés véletlenek történjenek velünk?
Christian Busch, a the London School of Economics és a New York University tanára arról készített kutatást, hogy mitől lesz egy egyén vagy egy szervezet “jövőálló”? a kutatás 3 közös pontot talált a szerencsés véletleneket vizsgálva:
trigger: valami nem megszokottal, váratlannal találjuk szembe magunkat connecting the dots: a véletlenszerű eseményt képesek vagyunk összekötni valami látszólag oda nem vonatkozó témával, vággyal, céllal bölcsesség és kitartás: szükségünk van a szívós munkára ahhoz, hogy a szerencsés végkimenetelt elérjük miután megtörtént velünk az a bizonyos esemény, ami beindította a fantáziánkat.
ahhoz hogy szerencsések legyünk szükség van egyfajta nyitottságra, tudatos jelenlétre, hogy egyáltalán észrevegyük a kínálkozó lehetőségeket és képesek legyünk megfelelően reagálni.
a psyche.co magazin cikkjét dolgozom fel ebben az epizódban.
#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy írással jelentkezik, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.
amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás
1. “Ami nem öl meg, az megerősít.” – Menj csak be arra a státuszmeetingre.
2. “Higgy magadban és bármit elérhetsz!” – Itt van pl. a főnök keresztfia, internből 2 hónap alatt ő lett a Head of Marketing. A hit ereje.
3. “Lépj ki a komfortzónádból!” – Nehéz lesz. De ha összeszorítod a fogadat, képes vagy betenni azt a használt bögrét a mosogatógépbe.
4. “Légy önmagad!” – A Főnök Keresztfia pozíció már úgyis foglalt, az Állandóan Bónuszt Kapó Titkárnő pozi meg jár némi kellemetlen kötelességgel.
5. “Kivétel erősíti a szabályt.” – Szabály pl. az, hogy reggel legkésőbb a daily standupra be kell érni a munkahelyedre. Kivétel, ha elaludtál, vagy a metró miatt vagy nincs kedved. Minél többször és minél többen választják a kivételt, annál biztosabban kiborul valaki és durva szankciókat hoz. És akkor megerősödik a szabály.
6. “Próbáld meg a lehetetlent!” – Persze, nem fog sikerülni, de ugyan ki róhatná ezt fel neked? A lehetetlen vállalkozás mindig jobb, mint az átlagos határidős, számonkérhető feladat.
7. “Ahol egy ajtó bezárul, ott egy másik kinyílik.” – Így van ez az irodai életben is. De azért vidd magaddal a belépőkártyádat, mert ez csak akkor igaz, ha a két ajtót relé köti össze, vagy van köztük egy mozgásérzékelő.
8. “Sose félj lentről újrakezdeni!” – A profik azzal kezdik a működésüket, hogy szétsavazzák az elődjük munkáját. Így megy ez a vízvezeték-szerelőtől egészen a CEO-ig. Ez nagyon hasznos, mert teljes felmentést ad: te ugyan megpróbálod, értesz is hozzá, de hát ahogy ez a dolog el van rontva!
9. “Hallgass a megérzéseidre!” – Ha halvány is az érzés, a szimatod nem csal. Valaki tényleg befingott a liftbe.
10. “Merj nagyot álmodni!” – Ugyan, ki tudja majd ellenőrizni a CV-ben felsorolt teljesítményeidet?
Tipp: Az inkognitó ablak nem rejti el a pornóforgalmat a munkahelyi hálózatról.
vendégem Tibor, szociális munkás (MSc, szakvizsga). 2011 óta dolgozik a pályán, 2018 nyara óta egy időseket ellátó intézmény vezetőjeként.
29 évesen lett 35 nála idősebb ember vezetője úgy, hogy senki nem készítette fel a kihívásra. eleinte minden jól ment, folyamatosan fejlődött az intézmény (új munkaeszközök, jobb bérek, stb.) és úgy érezte, hogy övé a világ: “nincs leküzdhetetlen akadály, én mindent meg tudok oldani”.
aztán ez gyorsan átfordult a kocka. 2019 év végén egy pánikroham kíséretében szakadt el a cérna. ezután fél év terápia, jóga, magánéleti mérföldkő és a munkakörülmények változása kellett ahhoz, hogy újra egyenesbe jöjjön.
a beszélgetés végén még elmeséli azt is, hogyan ment a COVID járványvédelem az ő tapasztalata szerint, mik a kihívások?
#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy írással jelentkezik, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.
amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás
Egy irodában több út vezet a boldogulás felé.
Lehetsz Harcos.
Életed a titulus-létrán való folyamatos felfelé küzdés, a paranoiába dermedt harcállás, a párnád alatt csőretöltött tűzőgéppel alszol, és könyékkel söpröd félre a karácsonyi svédasztaltól a nálad gyengébbeket. Az ellenfeleid tetemén mászol fel a magasabb bérsávba.
Lehetsz Politikus.
A munkahelyi szociális kapcsolatok hálóján pók-ügyességgel kötögeted és vágod el a szálakat. Szereted azokat, akik kitartóan és hozzáértéssel végzik a feladatukat, végül is az ő állhatatos munkájuk eredményére fogod ráírni a saját nevedet, majd besöpörni a bónuszokat meg az előléptetést.
Vagy lehetsz Szobanövény.
Nem ütközöl, nem kérdezel, nem zavarkodsz, de mindig ott vagy a háttérben. A jelentéktelenség puha álcája alatt begubózva várod az átszervezés-viharok elvonulását, a csaták végén pedig megöröklöd az elhullott Harcosok 27 colos hajlított monitorát.
Tipp: van egy rövidített út is, ha azt választod, kelleni fog egy térdvédő.
nagyon személyes anyagot osztok meg ebben az epizódban. a 99 éves Erzsi nénivel – egyik példaképemmel – beszélgetek a szülővé válásról és a munkáról.
az utóbbi években elkezdtem érdeklődni az idős emberek történetei iránt, fontosnak tartom megérteni, hogy hogyan jutottunk el a mai őrült, teljesítményorientált világba és hogy mi volt előtte? a nagyszüleink is kiégtek? vagy csak “idegösszeomlásuk” volt?
tudjuk, hogy mennyire fontos az őseink történeteit megismerni ahhoz, hogy önmagunkat megismerhessük. Hellinger, a családállítás atyja szerint én nem csupán én vagyok, hanem egy rendszer része, amiben benne vannak a testvéreim, a szüleim, az ő testvéreik és a nagyszülők. három teljes generáció. ha nem ismerjük a történelmet, akkor kénytelenek vagyunk kitölteni a tátongó űrt életünk narratívájában. nagyon fontos lenne leülni az öregeinkkel és meséltetni őket, amíg lehet.
#vendégposzt amea tollából, aki nem csupán ezzel az egy írással jelentkezik, hanem egy egész sorozattal, melynek címe: ‘irodai túlélőkészlet’.
amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás
Az agilis módszertan bevezetése lehet Vallási alapú, Gazdasági döntés következménye, vagy pedig tisztán Tudományos mérlegelés eredménye.
az igazi scrum
A Vallási forgatókönyv az, hogy az egyik fanatizmusra hajlamos félmenedzser szemrángást kap, mert azt hallja egy konferencián, hogy már mindenhol ez van és ők le vannak maradva. Felveszi hát nagyhirtelen a scrum-keresztséget egy 4 órás tanfolyamon, hóna alá csap egy Ken Schwaber könyvet, majd beáll az Agile Manifesztó alá és megtérít vagy kivégeztet mindenkit, mert onnantól a hitből szőtt páncéljáról lepattan minden észérv.
A Gazdasági vonal ennél prózaibb, a főnök golfpartnere alapított egy agile coach vállalkozást, ti vagytok az ügyfél.
