vendégem egy sikeres fiatal vállalkozó, aki 31 éves korára elérte a kitűzött célját: havi 2 millió forintot keres a saját cégével úgy, hogy csak napi 4 órát kell dolgozni és azt csinálja, amit szeret. közben problémamentes a magánélete, boldog apuka. mégis keserűséget érzett, amikor elérte az ambíciózus üzleti célját. vajon miért? ezt próbáltuk kideríteni Mester Tomival, akit már ismerhettek a biznisz boyz podcast egyik házigazdájaként.
Tomi munkában
a hipotézisem: “ha a pénz vagy üzleti siker lenne az élet értelme, akkor nem érezne Tomi keserűséget, amikor fiatalon eléri ambiciózus célját” sőt, maga a célok hajszolása egy illúzió, miszerint akkor leszek majd boldog, amikor elérem ezt vagy azt. kiderül, hogy nem leszel, mert már feljebb is tetted a lécet és mész is tovább a következő cél felé.
egy érdekes beszélgetésben próbáljuk igazolni a fenti tételt Tomi példáján keresztül, amiben lesz szó a célok kitűzéséről, apaságról, életközepi válságról, az élet értelméről, az értelmes munkáról meg az irigységről.
megtalálod a haC-t a kedvenc podcast lejátszódon – bármi legyen is az
Vendégem Deák József, designer, akit már ismerhettek a 4. epizódból.
Az ő leírásával mutatom be a mai adás tartalmát:
“Ahhoz, hogy megértsük az internet és a mentális egészségünk kapcsolatát először beszélnünk kell az internet “szereplőiről”. Én ezeket a szereplőket most leegyszerűsítve 3 kategóriába sorolnám, és mielőtt belemennénk nagyon a dolgokba, tisztázni szeretném, hogy nincs szándékomban a bizonyos kategóriákon belül mindenkit egy kalap alá venni. Nem vagyunk egyformák, mindegyik kategóriában vannak jó és rossz szereplők is.
Ezek a kategóriák a következőek:
– A tech cégek: kicsik, nagyok, ezek csinálják a különböző szolgáltatásokat és platformokat amiket ma már emberek milliárdjai használnak.
– Az alkotók – mindazok akik valami féle tartalmat gyártanak ezekre a szolgáltatásokra
– A fogyasztók – ez gondolom sokkal egyértelmű, ezek mi “átlagemberek” akik többnyire fogyasztás céljából vagyunk online. (Az, hogy megosztunk pár kaja fotót és képet a gyerekről meg random ötleteinket, nem sorol minket az alkotók kategóriájába)
Ezeknek a szereplőknek mind más más céljai és motivációi vannak az életben. Most fordított sorrendbe kezdem:A legtöbb fogyasztónak az alap céljai az életben egyszerűek: boldognak lenni, több minőségi időt tölteni barátokkal, családdal, sikeresnek lenni a munkában, önmegvalósítás, stb.
A tech cégek célja általában egyszerű: pénzt kell termelni, ehhez pedig valamit el kell adni a fogyasztónak amiért ő pénzt ad cserébe. Egyszerű nem?
A baj ott kezdődik amikor a termékük ingyenes. Honnan lesz a pénz? Most gondolom legtöbb hallgató rávágja, hogy reklámok és az adat. És ezzel fején is találta a szöget…vagy mégse?
Sokat halljuk azt a mondatot főleg social média platformokkal kapcsolatosan, hogy “nem a facebook a termék, mi vagyunk a termék, az data-nk a termék” viszont ez egy nagyon leegyszerűsített verziója a sztorinak. Nem a mi vagyunk a termék és nem is a data-nk a termék. A garnulárisan, észrevétlenül megváltoztatott viselkedésünk a termék. A viselkedést pedig nem lehet úgy megváltoztatni, hogy miközben a minőségi időt töltünk a barátainkkal, ügyesen dolgozunk a karrierünkön vagy épp egy dombon ülve bámuljuk a felhőket az élet nagy dolgain gondolkodva, vagy épp nem is gondolkozva. Nem, a megoldás az, hogy függővé kell tenni embereket, le kell őket kötni a szolgáltatásunk elé minél több időre, így tudunk meg többet róla, így tudjuk úgy megváltoztatni a viselkedését, a szokásait, a világképet, hogy azt észre se veszi.
Több olyan felmérés is született már a világ különböző pontjain, különböző emberekkel ami arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen az emberek viszonya a technológiával. Az esetek nagy részében a válasz hasonló: túl sok időt elvesz az életemből, nincs elég időm azokra a dolgokra amiket igazán szeretnék csinálni, nem tudok leszakadni róla, függök social mediától, emailt-től, …)
Digital detox, kísérletek, miért nehéz leszokni, mi van a háttérben, mi lehet esetleges megoldás, miért van egyes embereknek jó viszonya a technológiával és miért fontos, hogy az legyen?
Hogyan leszünk függők, milyen módszerekkel tesznek függővé? Miket változtat ez az agyban, mik a veszélyei az káros internet használatnak?
Tönkre tettük az internetet és muszáj helyrehozzuk! Utópikus gondolatok.
a haC hírlevélből értesülhetsz arról, hogy mi történik a podcast háza táján és összegyűjtök mindenféle jóságot, ami engem inspirál, segít vagy szórakoztat – hátha neked is jobb lesz tőle a napod!
dolgozom…
siker! feliratkoztál
jaj! valami nem sikerült. kérlek frissítsd az oldalt és próbáld újra!
az eddig megjelent hírleveleket megtalálod itt: HH archívum
🔨 utolsó simítások a HH2 kiküldése előtt designer barátommal D-vel, aki az 054. epizód vendége volt
kompetencia alapú interjúztatás: mi az? hogy csináld?
az AI (mesterséges intelligencia) hogyan változtatja meg az álláskeresést?
mi legyen benne mindenképpen a CV-ben?
mi a legfontosabb az interjún?
az interjú az félig rólad szól
az employer branding hogyan jelenik meg a felvételi beszélgetés alatt?
hallunk-e a negatívumokról is az interjún?
jelöltként mit szabad kérdezni és hogyan?
rákérdezhetsz-e a work/life balance-ra?
tanmese: kiégve munkát keresni
mennyire vállalják fel a személyiségüket, az igényeiket a jelöltek?
karrierváltók hogyan tálalják magukat?
pályakezdőként így pályázz!
hallgatói kérdés 1: van-e olyan, hogy ez a jelentkező azonnal kell? ha igen, akkor mi volt az a pont?
hallgatói kérdés 2: hogyan viszonyul ma egy toborzó ahhoz, ha az interjú során a jelölt oldalarol előkerül a hatarok témája (pl work-life balance), es az, hogy o milyen kozegben erezné jól magát. Hogyan kezelik ezt a kérdéskört a kivalasztasi folyamat soran? A masik pedig furcsanak tunhet, de mennyire megszokott es elfogadott ma az, ha az interjú alkalmával – az interjúztatóhoz hasonlóan – a jelölt is jegyzetel? Hiszen az toborzohoz hasonlóan a jelolt is tobb recruiterrel/munkaadóval kerül kapcsolatba es o is dontesi helyzetben van ilyenkor, utólag otthon egyszerűbb így atgondolni a hallottakat.
hallgatói kérdés 3: Miért normális és elfogadott az ma Magyarországon egy multinál (ahogy hallom, kb. bármelyiknél), hogy az 5-10-15 éve az adott cégnél dolgozó ember bére x, míg az utcáról felvett, releváns tapasztalattal nem(!) rendelkező, de rögtön Senior-nak felvett ember x+50%-ot kap úgy, hogy utána az egyébként nem senior, 10 éve ott dolgozó tanítja be az új kollégát, hogy az adott területet egyáltalán eszik-e vagy isszák? Mindezt úgy, hogy a 10 éve a cégnél dolgozó kolléga minden évben (!) 100% fölött teljesít az éves értékelésen a főnökök szerint is
milyen gyakran próbáljuk kideríteni a saját értékünket a munkaerőpiacon?
hallgatói kérdés 4: miért nincs több részmunkaidős állás?
lassan minden hallgatóm számára alapértelmezett tény velem kapcsolatban, hogy nem csípem Tim Ferriss-t. pontosabban az állandó “world class performance” hajhászását.
több adásban beszéltem erről – legutóbb vendégségben a produktivitás podcastban:
a legerősebb kirohanásom a kényszeres és a teljes életünket egyedüliként meghatározó produktivitás ellen a szilveszteri különszámban volt, aminek ezt a címet adtam: inspiráció és F*CK Tim Ferriss
mindig is azt éreztem, hogy a miértről nem beszél Tim. mire ez a nagy teperés? hol van az élet egyszerű pillanatainak a megélése, a hétköznapok élvezete? hol van a pihenés?
júliusban megjelent vele egy interjú a GQ-ban, ahol beismerte, hogy nem lehet minden értékes/értelmes dolgot mérni. ő maga mondta ki, hogy nem elég a produktivitást hajszolni önmagáért. a fő kérdés az, hogy mi ennek az egésznek a célja?
egyetértően bólogatva olvastam a cikket és elismerésem fejeztem ki, mivel Tim képes nyilvánosan is megváltoztatni a véleményét olyan fontos kérdésben, amiből az eddigi megélhetése jött – ő volt a produktivitás pápája.
ezen a héten megjelent a Tim Ferriss show 464. epizódja – amelyet úgy harangozott be, hogy az élete legfontosabb podcastje. a címet olvasva könnyű megérteni miért: My Healing Journey After Childhood Abuse
tim ferriss 4 évesen
ebben a felkavaró adásban Tim elmeséli, hogy 2-4 éves koráig a babysitterének a fia szexuálisan abúzálta őt rendszeres jelleggel. ez szörnyű. a fontos információ számomra a sztoriban, hogy egészen kb. 40 éves koráig erről nem is tudott, mert a trauma teljesen el volt temetve a tudatalattijába. egészen egy tíznapos elvonulásig, ahol varázsgombával támogatta az elmélyülést. na ott váratlanul bukkant fel a mélységből a trauma emléke, és ő ettől majdnem teljesen összeomlott. az élete fókusza azonnal a trauma feldolgozására irányult a sötét titok felfedezése után.
érdemes meghallgatni a teljes epizódot, de az alábbi 2 klipben kiemelem a számomra lényeges részeket. mindkettő gyakorlatilag arról szól, hogy a felfokozott teljesítményhajhászás semmi másról nem szól, mint arról, hogy elvonjuk a figyelmünket az igazán fontos dolgokról.
amúgy azért is elég nagy gondban vagyok, mert a produktivitás magyar önjelölt pápája, a forbes magazin 30 év alatti 30 legsikeresebb ember listájának egykori szereplője Szántó Péter megkeresett, hogy a hamarosan megjelenő könyvéről beszélgessünk a haC-ban. még nem mondtam igent a kérésre, mert félek, hogy nem fogom tudni pozitív fényben feltűntetni az új könyvét, aminek a címe: válj valóra!
Petit amúgy szimpatikus srácnak tartom az eddigi rövid ismeretségünk alapján, de félek, nem lennék hiteles, ha promóznám a könyvét, ami a hatékonyságnövelés, énmárkaépítés és lifehack szentháromságot tárgyalja.
most olvasom a megjelenés előtti anyagot (szupertitkos) és fontolgatom a helyzetet.
szerinted jöjjön Peti a halottnak a coachba? te szívesen hallanál vele egy beszélgetést a témáról?
ez az epizód a távmunkáról szól. megtudhatod, hogy mire kell odafigyelni, hogy jól mentjen a “home office”.
készítettem egy felmérést az alábbi kérdésekkel:
mennyire volt felkészülve a munkaadód a távmunkára?
az összes közös file és szükséges anyag könnyen elérhető volt otthonról is
kialakítottak-e egy “virtuális kávégépet”, egy chatszobát vagy valamit, ahol lehet lazulni, szocializálódni? ha igen, akkor fejtsd ki légyszi, hogy mit használtok és hogyan tetszik? mi a benyomásod?
anyagilag nyújtott-e a céged bármilyen támogatást az otthoni munkához? kaptál-e eszközöket? mit? milyen az ergonómia?
a főnököd mennyire bízik meg benned? mennyire nézi azt, hogy hány órát dolgozol ahelyett, hogy az elvégzett munka mennyiségére fókuszálna?
többet dolgozol otthon, mint az irodában szoktál?
több időd van-e magadra, mint általában?
milyen irányba befolyásolta az általános életminőséged az otthonról végzett munka? írd le részletesen mi lett jobb, mi hiányzik?
várod/ vártad már, hogy visszamenj az irodába?
ha már visszatértetek az irodába, akkor az milyen élmény volt számodra? mi változott az irodai munkavégzéssel kapcsolatos hozzáállásodon a karantén miatt?
a hallgatók válaszait dolgozom fel ebben az adásban és érdekes következtetéseket vonok le.
a halottnak a coach járatritkítást jelent be. a hosszútávú fenntarthatóság érdekében visszaállok a 2 heti megjelenésre. minden páratlan héten szerdán hajnalban jelentkezem a megszokott időpontban és minőségben
a műsorváltoztatás jogát fenntartjuk
az árnyék podcast túl van a növekedési fájdalmakon és az első nyári szüneten. véglegesítettük a stábot és a formátumot, kiválasztottuk az állandó műsorvezetőnket. megjelenés minden páros héten kedden. az első 8 epizód után ma megjelent a nulladik, amiben részletesebben mesélünk magunkról és arról, hogy honnan vesszük a bátorságot, hogy külföldről véleményt formáljunk a magyar hírekkel kapcsolatban. kis színfal mögötti részt is hallhattok.
a véglegesnek mondható csapat: Izrael – Pettik Ági (jobb alul) Thaiföld –Szilágyi Stefi (bal alsó sarok) Franciaország – Derdák András (jobb felső) Svédország – Bán András (bal-közép) Anglia – Pajer Kristóf (jobb-közép) aki otthonról moderálja a csapatot – László Pál (bal felső sarok) és aki megpróbálja a távolból jövő hangokat egybefésülni – Barcza Gergely (Besh o droM)
bezzeg a svédek?! új koncepcióban folytatódik a szokásos minden héten keddi időpontban. sokan rövidnek találtátok az egyetlen bejegyzést feldolgozó epizódokat, ezért belehúzok és 10-15 perces adásokkal kísérletezek, amelyben több blogbejegyzést is feldolgozom. az első új adás ma jelent meg:
a halottnak a coach FM a linzi radio FRO hullámhosszán jelentkezik minden hónap 2. vasárnapján reggel 8-kor. az adások visszahallgathatók az archívumból: https://www.fro.at/sendungen/hungarostudio/
hallgassátok, vegyétek, vigyétek, iratkozzatok fel, meséljetek róla a barátaitoknak és értékeljétek a podcasteket sok csillaggal meg szép szöveggel az ituneson!
milyen fázisokon át vezet az út a valódi változáshoz? csak magamon kell változtatnom vagy a környezetemen is?
a mai epizódból megtudhatod a választ!
Portia Nelson Önéletrajz öt rövid fejezetben
I. Sétálok az utcán Egy mély lyuk van a járdán. Beleesem. Elvesztem… Nincs segítség. Nem az én hibám. Egy örökkévalóság kell, hogy kitaláljak.
II. Ugyanazon az utcán sétálok. Egy mély lyuk van a járdán. Úgy csinálok, mintha nem látnám. Újra beleesem. Nem tudom elhinni, hogy ugyanott vagyok. De nem az én hibám. Még nagyon hosszú idő telik el, míg ki tudok jönni.
III. Ugyanazon az utcán sétálok. Egy mély lyuk van a járdán. Látom, hogy ott van. Mégis beleesem… ez puszta megszokás. A szemem nyitva van. Tudom, hol vagyok. Az én hibám. Azonnal kijövök.
IV. Ugyanazon az utcán sétálok végig. Egy mély lyuk van a járdán. Megkerülöm.
téged is arra tanítottak az iskolában, hogy gáz valamit nem tudni? üljél le fiam, hülye vagy, egyes! mert a magyar oktatás arra épül, hogy kiderítse mit nem tudsz, majd kő keményen szankcionáljon ezért, lehetőleg az egész osztály előtt, hogy mindenképp megszégyenüljél. biztosan előfordult veled is, hogy rettegve mentél be a suliba, egy dolgozat vagy vizsga napján, és azon feszültél, hogy vajon mit nem tudsz. velem még az is megesett, hogy vizsga előtti éjjel egy ilyen témájú rémálomból riadtam föl.
2019 nyarán a határátkelő blog és podcast szerkesztője meghívott egy interjúra. kihasználtam a kávéházi találkozót és én is készítettem vele egy felvételt, amiben a tartalomgyártásból eredő stressz kezelése, a manapság nem ritka ún. youtuber burnout témáját jártuk körül.
vendégem Bea már sokat látott és ez a beszélgetés nagyon közel áll hozzám. hogy miért?
hadd idézzek a leveléből:
“‘87 decemberében disszidáltam a barátommal Svédországba. Én még 19 éves sem voltam akkor. Hatalmas élmény volt! De rengeteget változott az élet és a társadalom azóta. Kb. 15 éve erzem, h nem elég nekem az ami ott meg tudok élni. Nem anyagilag, hanem emberileg. Azóta dolgoztam azon, h eljöjjek onnan. 1,5 éve, hogy elköltöztem Izraelbe, Tel Avivba. Bátran mondhatom: nem bántam meg!”
adásnapló:
disszidálás svédországba 87-ben
a transzgenerációs élmények hatása az életünk nagy döntéseire
bezzeg régen még a kerítés is rénszarvas kolbászból volt
“A stockholmi különleges kultúrális kommandó felderítésére indultunk Linzből” – így harangozták be a radio FRO-n – ahol szerkesztőségi tag vagyok és futtatom a halottnak a coach FM-et – a beszélgetésünket.
“Bán András, vagy munkanevén Halottnak a Coach műsora minden hónap második vasárnapján hallható a HungaroStudioban. Most őt kapta mikrofonvégre Ecser Máté. Szűk egy órában beszélgetnek arról, hogy mi milyenek vagyunk. A koronavírustól a gyereknevelésig, az expat léttől a zenén keresztüli integrációig, a zenehallgatástól a zeneszerkesztésig érintettek érdekes témákat.”
egy sikeres magyar vállalkozó, Tóth Árpád helyzetjelentése két évvel a kiégése mélypontja után. inspiráció és rengeteg tanulság, praktikus életvezetési tanács.
adásnapló:
egy kiégésből való felépülés története
irányváltás az egyéni vállalkozásban
de mit kaptunk a karanténtól?
mennyi idő kijönni a gödörből és egy új életet kezdeni?
a hálanapló miért jó, mikor nehéz?
a hozzád legközelebb álló 5 ember átlaga vagy
kikkel vedd körül magad?
kognitív torzítások, NAG napló
a hús útja a változás felé
a szövetségesek és az ellenfelek
a produktivitás az mi?
elmenni a falig a produktivitásban
a produktivitás és a mindfulness kapcsolata
mi van, amikor az ihlet nem akkor jön, amikor be van tervezve?
útkeresők címmel indított új sorozatot a NeonKult online magazin. elsőként velem beszélgettek a munkámról, a magyarokról, a megoldásokról és lehetőségeinkről. ezt hallhatod most.
témák nagyjából:
honnan jött a coaching?
hiszek-e a véletlenben?
a mentális egészség beemelése a hétköznapi témák közé miért fontos?
könnyebben beszélsz-e az anyanyelveden a problémáidról?
az elmúlt 30 évben mi volt a legnagyobb hatással a magyarok útkeresésére?
milyen speciális mintázatot viszünk mi magyarok?
a magyarok trauma (nem)feldolgozása
a klienseim demográfiája – ők fordulnak hozzám
milyen eszközeink vannak a változtatásra?
fejlődök-e a munkám során az önismeretben?
milyen szintet szeretnék elérni a munkámban?
Véleményem a coaching szakmáról
terveim
a coach ki tud-e égni?
mi a baj a coachokkal?
milyen nemzeti kulturális különbségeket tapasztalok a coaching során?
Hajni brutális őszinteséggel mesél élete mélypontjairól, arról hogyan ment tönkre két gyerekkel a házassága az olasz férjével. a történet legizgalmasabb része természetesen a felállás a padlóról és egy magasabb szintű életminőség megteremtésének lehetősége.
adásnapló:
20 éve olaszországban
kiégés anyaként
4 évig nem aludtam éjjel
a szülés utáni depresszió legmélyebb bugyrai
felrobban a házasság
alkohol, mint öngyógyítás
a barátok elvesztése
a megvilágosodás pillanata
meditációs csoport, mint életmentés
a közösség és az emberi kapcsolódás ereje
megtanulni figyelni magunkra
hogyan kommunikáljuk az érzéseinket, igényeinket?
a saját változásunk automatikusan változást generál a környezetünkben
Nagy megtiszteltetés ért, amikor meghívtak a Political Capital podcastjébe a svéd helyzetről beszélgetni. Sokat változott a véleményem a járvány első két hónapjában. Ez most a május közepi helyzetjelentés.
“Karanténpodcastunkban Bán András saját tapasztalatai alapján elmondja, hogyan változtak az idő előrehaladtával a svéd attitűdök: eleinte őrült emberkísérletnek tartották, később egyre jobban értékelték, hogy partnernek tekintik őket. Ezt jól illusztrálja például, hogy bár az iskolákat nem zárták be, sok gyereket nem engedtek a szüleik iskolába, néhány héttel később viszont a legtöbben mégis visszaszivárogtak.
Tömegrendezvényeket nem lehet tartani, de nem kötelező maszkot viselni. Az emberek többsége odafigyel a távolságtartásra, és tiltások nélkül is kerülik a máskor forgalmas helyeket. Bán András szerint egyelőre korai lenne eldönteni, a svéd modell sikeres volt-e vagy kudarcos.
A beszélgetésből kiderül még, hogy mihez hasonlít arrafelé egy úgynevezett no-go zóna, meg az is, hogy mitől Stockholm a világ egyik legszinglibb városa.”
Az alábbi hallgatói kérdéseket olvasva döbbentem rá, hogy a haC podcastban talán soha nem foglaltam össze mit is kell tudni a kiégésről? Mielőtt kitérek a konkrét válaszadásra ezt a hiányosságot most bepótlom ebben a fontos epizódban.
1. “Szerintetek hogyan érdemes jelezni a munkahelyen, hogy kiégtem (vezetőnek, HR-nek, kollégáknak)? Mit mondjak nekik? Ha valaki már tapasztalt ilyet, akkor milyen reakciót, segítséget kapott?”
2. „Arra van valami taktika, hogy ilyen kiégett állapotban hogyan lehet átvészelni a következő kritikus 2 hónapot, amikor elviselhetetlen mértékű a stressz? Felmondás nem opció a felmondási idő miatt, a csapatot pedig nem szeretném szarban hagyni azzal, hogy kiíratom magam.”
Adásnapló:
Mi a kiégés?
Mi a stressz?
A kiégés tünetei
A kiégés fázisai
Prevenció, mit beszéljünk meg a főnökünkkel?
Személyes tapasztalatok
Az gyszeri nehéz időszakok átvészelése
De akkor elmondjam-e a munkahelyemen, hogy kiégtem?
ez egy kliensemmel történt coaching ülés vágatlan változata, amit a hozzájárulásával osztok meg a hallgatókkal. Éva magántanár és nehézséget okoz neki megdicsérni a diákjait. ennek az okait próbáltam megérteni és praktikus tanácsokkal segíteni őt. ez nem egy terápiás megbeszélés, hanem tanácsadás és minitréning a feedbackkel kapcsolatban.
adásnapló:
hogyan tanuljuk meg nem ünnepelni a sikereinket?
mi történik, ha nem kapunk megerősítést?
mi az a tranzakció analízis?
meghalunk, ha nem vesznek tudomást rólunk?
miért vesztik el a motivációt Éva diákjai?
dicséret kell vagy feedback?
hogyan adjunk visszajelzést?
mi történne, ha meglátogatna éjjel egy tündér és csodát tenne veled?
egy másfél évtizede nagyon magas fordulatszámon pörgő kliensem már jó ideje érezte, hogy változtatnia kell. végül fel is mondott a munkahelyén és most a biztonságos anyagi háttér megnyugtató tudatában próbál feltöltődni, kiheverni az elmúlt évek érzelmi, lelki, testi fáradtságát.
nehéz viszont az eddig megszokott elvárásokat levetkőzni. a változtatás akkor sem könnyű, amikor nagyon vágyunk rá. sokszor bűntudatunk lesz, hogy “nem csinálunk semmit”. nem ismerjük fel, hogy éppen egy kis időre van szükségünk, hogy reflektáljunk arra, eddig hogyan éltük az életünket.
miközben erről beszélgettem vele a legutóbbi konzultáción, megfogalmazódott bennem az alábbi gondolat, amivel megkezdem magasra ívelő coelhoi karrieremet: semmit nem csinálni nem semmi!
Hihetetlen dolgok történtek velem az elmúlt néhány napban. Hadd meséljem el mennyire fantasztikus emberek támogatnak az utamon!
A 1,5 éve vásárolt középkategóriás PC-m sokat szarakodott az elmúlt időben. Eléggé zavart, mert heavy user vagyok. Nem csupán a podcastokat készítem nagy erővel a gépemen, hanem a coaching konzultációkat is ezen tolom elég intenzíven. Akkor szakadt el a cérna, amikor a magyar oktatással foglalkozó podcast epizódot vágtam és egy órányi munkám ment a kukába egy lefagyás miatt. Elkezdtem használt macbookokat nézegetni a neten. Átküldtem egy találatot Józsi barátomnak – aki korábban pro bono legyártotta az összes logomat és szerepelt már adásban is, ahol elmesélte inspiráló történetét a 4. epizódban – hogy nézze meg, mert ő száz éve ilyen gépeken dolgozik designerként.
Rövid szakvélemény után lebeszélt a vásárlásról azzal, hogy felajánlotta a régi gépét (lásd a képen) „tartsd meg, ha tetszik, nekem úgyis van két újabb!” felkiáltással. Eddig nagyon bevált a gép eddig, kezdem belakni, éppen most távolítottam el a 7 évnyi matrica réteget róla. Azért a sarokban egy heritage negyedet megtartottam.
A mac-ra való átállás során felmerült bennem jónéhány technikai kérdés a podcast felvétellel kapcsolatban. Jó öreg segítőmhöz, Lehihez (irodai huszárok és szín folt café podcast) fordultam útmutatásért, mint mindig technikai témában. Hiányzott nagyon egy jó vágóprogram, terveztem is megvásárolni egy nem túl olcsó szoftvert. Dumálok Lehi mesterrel, szó szót követ, egyszer csak odadja nekem ajándékba az egyik licencét pontosan a kiszemelt programra. Hoppá, mi ez?! De még más is történt a héten.
Nem mellékesen a héten megkaptam életem első jogdíját a halottnak a coach podcastért. Ez meg hogyan lehetséges? Úgy, hogy a voiz hangoskönyvtár elindított egy pilotot, amelyben a fizetős ügyfeleiknek streamelnek néhány podcastot és hallgatás után arányosan fizetnek a készítőknek. Nyilván nem ebből fogok megélni, de mégis fantasztikus érzés. És kinek köszönhetem, hogy bekerültem a programba? Sándorfy Adrián a biznisz boyz podcastból ajánlott be miután vendégeskedtem náluk.
A hab a tortán pedig tegnap volt, amikor egy törzshallgató rám írt, hogy hogyan tudna támogatni? Én megkérdeztem tőle, hogy mivel tudna segíteni, hogy a haC jobb legyen és vagy több emberhez eljusson. Kiderült, hogy ő konkrétan pénzt akar nekem adni.
Ne értsetek félre, itt nem a pénzről írok, hanem a támogatásról és arról, hogy mennyire jól esik amikor ennyi mindenki segít a munkámban. Fantasztikusak vagytok mindannyian, akik rendszeresen hallgattok, akik meséltek a barátaitoknak a podcastról vagy akár szeretettel gondoltok rám. Én most ezt teszem veletek. Köszönöm, hogy vagytok!
az egyik legrangosabb budapesti gimnázium rutinos pedagógusával beszélgettem a kornavírus-járvány alatt hirtelen megváltozott oktatási környezetről, az érettségiről és a kilátásokról. nagyon erős kijelentések hangzottak el. ezt az epizódot mindenkinek meg kellene hallgatnia, hogy a társadalom egyik legfontosabb területén egy picit rendet tudjunk tenni.
ilyen pohárból ittuk még általánosban az iskolatejet
ezeket a témákat érintettük:
hogyan születnek a döntések a magyar oktatásban?
mire tanítjuk a gyerekeket indirekt módon az iskolarendszerben?
mennyire vagyunk szolidárisak egymással a társadalomban?
külföldön vagy magyarországon jobb a gyerekeknek iskolába járni?
csak a pénz számít az oktatásban?
milyen felkészültségi szint volt a digitális oktatás bevezetése előtt?
milyen a modern oktatás? milyen készségekre van szükség ma?
puskáznak vagy csalnak-e a diákok otthon? van-e bizalom?
milyen feltételek szükségesek a digitális oktatáshoz?
kinek a felelőssége a feltételek megteremtése?
milyen elvárások vannak a szülőkkel, a tanárokkal és a gyerekekkel szemben? ez reális?
hogyan kommunikál az iskola és a minisztérium?
hogyan befolyásolja az új NAT bevezetését a járvány?
mi az egyén és a hatalom viszonya?
milyen egy tanárnak szülői minőségben megélni az otthon tanulást?
mi lesz az érettségivel 2020-ban?
milyen pozitív hozadéka van a rendkívüli helyzetnek?
Brezina Kinga fekete öves (tényleg) Nia tanár a mai vendégem, aki nem csupán mesés módon váltott karriert kommunikációs szakemberként, hanem megtalálta a saját testében rejlő bölcsességet is. részletesen elmeséli mi az a Nia és hogyan változtatta meg az életét ez a gyógyító mozgássor, ami a Tai-Chi, a Taekwondo, az Akido, a Jazz-tánc, a Modern-tánc, a Duncan tánc, az Alexander Technika, a Feldenkrais Módszer és a Jóga elemeiből inspirálódik.
hallgasd meg és légy részese ennek a mesés kávéházi beszélgetésnek!
adásnapló:
Kinga B-terv nélkül felállt a bársonyszékből
váratlan karrierváltás
a bolondok bátorsága: “no terv, jó terv”
a női felsővezetők kihívása
mi a nia?
a változás hullámvasút
létezik-e sorsfeladat?
a női és a férfi lélek
gyógyulás és gyógyítás
eltávolodás a testünktől vs. testtudatosság
felelősségvállalás önmagunkért
a női barátság és a gyógyulás
a mozgás és a lélek kapcsolata
a nia szintjei és Kinga új, sikeres karrierje
somatic business és növekedés
pénzt kérni a segítségért? biznisz?
függőségi viszony a segítővel
a külföldön élő magyarok hogyan formálnak közösséget?
az egzisztenciális háttér és az öngondoskodás
bezzeg a svédek odafigyelnek magukra!
a kelet-európai kisebbségi komplexus
transzgenerációs traumák az íreknél, finneknél és a magyaroknál
