2019 nyarán a határátkelő blog és podcast szerkesztője meghívott egy interjúra. kihasználtam a kávéházi találkozót és én is készítettem vele egy felvételt, amiben a tartalomgyártásból eredő stressz kezelése, a manapság nem ritka ún. youtuber burnout témáját jártuk körül.
vendégem Bea már sokat látott és ez a beszélgetés nagyon közel áll hozzám. hogy miért?
hadd idézzek a leveléből:
“‘87 decemberében disszidáltam a barátommal Svédországba. Én még 19 éves sem voltam akkor. Hatalmas élmény volt! De rengeteget változott az élet és a társadalom azóta. Kb. 15 éve erzem, h nem elég nekem az ami ott meg tudok élni. Nem anyagilag, hanem emberileg. Azóta dolgoztam azon, h eljöjjek onnan. 1,5 éve, hogy elköltöztem Izraelbe, Tel Avivba. Bátran mondhatom: nem bántam meg!”
adásnapló:
disszidálás svédországba 87-ben
a transzgenerációs élmények hatása az életünk nagy döntéseire
bezzeg régen még a kerítés is rénszarvas kolbászból volt
“A stockholmi különleges kultúrális kommandó felderítésére indultunk Linzből” – így harangozták be a radio FRO-n – ahol szerkesztőségi tag vagyok és futtatom a halottnak a coach FM-et – a beszélgetésünket.
“Bán András, vagy munkanevén Halottnak a Coach műsora minden hónap második vasárnapján hallható a HungaroStudioban. Most őt kapta mikrofonvégre Ecser Máté. Szűk egy órában beszélgetnek arról, hogy mi milyenek vagyunk. A koronavírustól a gyereknevelésig, az expat léttől a zenén keresztüli integrációig, a zenehallgatástól a zeneszerkesztésig érintettek érdekes témákat.”
egy sikeres magyar vállalkozó, Tóth Árpád helyzetjelentése két évvel a kiégése mélypontja után. inspiráció és rengeteg tanulság, praktikus életvezetési tanács.
adásnapló:
egy kiégésből való felépülés története
irányváltás az egyéni vállalkozásban
de mit kaptunk a karanténtól?
mennyi idő kijönni a gödörből és egy új életet kezdeni?
a hálanapló miért jó, mikor nehéz?
a hozzád legközelebb álló 5 ember átlaga vagy
kikkel vedd körül magad?
kognitív torzítások, NAG napló
a hús útja a változás felé
a szövetségesek és az ellenfelek
a produktivitás az mi?
elmenni a falig a produktivitásban
a produktivitás és a mindfulness kapcsolata
mi van, amikor az ihlet nem akkor jön, amikor be van tervezve?
útkeresők címmel indított új sorozatot a NeonKult online magazin. elsőként velem beszélgettek a munkámról, a magyarokról, a megoldásokról és lehetőségeinkről. ezt hallhatod most.
témák nagyjából:
honnan jött a coaching?
hiszek-e a véletlenben?
a mentális egészség beemelése a hétköznapi témák közé miért fontos?
könnyebben beszélsz-e az anyanyelveden a problémáidról?
az elmúlt 30 évben mi volt a legnagyobb hatással a magyarok útkeresésére?
milyen speciális mintázatot viszünk mi magyarok?
a magyarok trauma (nem)feldolgozása
a klienseim demográfiája – ők fordulnak hozzám
milyen eszközeink vannak a változtatásra?
fejlődök-e a munkám során az önismeretben?
milyen szintet szeretnék elérni a munkámban?
Véleményem a coaching szakmáról
terveim
a coach ki tud-e égni?
mi a baj a coachokkal?
milyen nemzeti kulturális különbségeket tapasztalok a coaching során?
Hajni brutális őszinteséggel mesél élete mélypontjairól, arról hogyan ment tönkre két gyerekkel a házassága az olasz férjével. a történet legizgalmasabb része természetesen a felállás a padlóról és egy magasabb szintű életminőség megteremtésének lehetősége.
adásnapló:
20 éve olaszországban
kiégés anyaként
4 évig nem aludtam éjjel
a szülés utáni depresszió legmélyebb bugyrai
felrobban a házasság
alkohol, mint öngyógyítás
a barátok elvesztése
a megvilágosodás pillanata
meditációs csoport, mint életmentés
a közösség és az emberi kapcsolódás ereje
megtanulni figyelni magunkra
hogyan kommunikáljuk az érzéseinket, igényeinket?
a saját változásunk automatikusan változást generál a környezetünkben
Nagy megtiszteltetés ért, amikor meghívtak a Political Capital podcastjébe a svéd helyzetről beszélgetni. Sokat változott a véleményem a járvány első két hónapjában. Ez most a május közepi helyzetjelentés.
“Karanténpodcastunkban Bán András saját tapasztalatai alapján elmondja, hogyan változtak az idő előrehaladtával a svéd attitűdök: eleinte őrült emberkísérletnek tartották, később egyre jobban értékelték, hogy partnernek tekintik őket. Ezt jól illusztrálja például, hogy bár az iskolákat nem zárták be, sok gyereket nem engedtek a szüleik iskolába, néhány héttel később viszont a legtöbben mégis visszaszivárogtak.
Tömegrendezvényeket nem lehet tartani, de nem kötelező maszkot viselni. Az emberek többsége odafigyel a távolságtartásra, és tiltások nélkül is kerülik a máskor forgalmas helyeket. Bán András szerint egyelőre korai lenne eldönteni, a svéd modell sikeres volt-e vagy kudarcos.
A beszélgetésből kiderül még, hogy mihez hasonlít arrafelé egy úgynevezett no-go zóna, meg az is, hogy mitől Stockholm a világ egyik legszinglibb városa.”
Az alábbi hallgatói kérdéseket olvasva döbbentem rá, hogy a haC podcastban talán soha nem foglaltam össze mit is kell tudni a kiégésről? Mielőtt kitérek a konkrét válaszadásra ezt a hiányosságot most bepótlom ebben a fontos epizódban.
1. “Szerintetek hogyan érdemes jelezni a munkahelyen, hogy kiégtem (vezetőnek, HR-nek, kollégáknak)? Mit mondjak nekik? Ha valaki már tapasztalt ilyet, akkor milyen reakciót, segítséget kapott?”
2. „Arra van valami taktika, hogy ilyen kiégett állapotban hogyan lehet átvészelni a következő kritikus 2 hónapot, amikor elviselhetetlen mértékű a stressz? Felmondás nem opció a felmondási idő miatt, a csapatot pedig nem szeretném szarban hagyni azzal, hogy kiíratom magam.”
Adásnapló:
Mi a kiégés?
Mi a stressz?
A kiégés tünetei
A kiégés fázisai
Prevenció, mit beszéljünk meg a főnökünkkel?
Személyes tapasztalatok
Az gyszeri nehéz időszakok átvészelése
De akkor elmondjam-e a munkahelyemen, hogy kiégtem?
ez egy kliensemmel történt coaching ülés vágatlan változata, amit a hozzájárulásával osztok meg a hallgatókkal. Éva magántanár és nehézséget okoz neki megdicsérni a diákjait. ennek az okait próbáltam megérteni és praktikus tanácsokkal segíteni őt. ez nem egy terápiás megbeszélés, hanem tanácsadás és minitréning a feedbackkel kapcsolatban.
adásnapló:
hogyan tanuljuk meg nem ünnepelni a sikereinket?
mi történik, ha nem kapunk megerősítést?
mi az a tranzakció analízis?
meghalunk, ha nem vesznek tudomást rólunk?
miért vesztik el a motivációt Éva diákjai?
dicséret kell vagy feedback?
hogyan adjunk visszajelzést?
mi történne, ha meglátogatna éjjel egy tündér és csodát tenne veled?
egy másfél évtizede nagyon magas fordulatszámon pörgő kliensem már jó ideje érezte, hogy változtatnia kell. végül fel is mondott a munkahelyén és most a biztonságos anyagi háttér megnyugtató tudatában próbál feltöltődni, kiheverni az elmúlt évek érzelmi, lelki, testi fáradtságát.
nehéz viszont az eddig megszokott elvárásokat levetkőzni. a változtatás akkor sem könnyű, amikor nagyon vágyunk rá. sokszor bűntudatunk lesz, hogy “nem csinálunk semmit”. nem ismerjük fel, hogy éppen egy kis időre van szükségünk, hogy reflektáljunk arra, eddig hogyan éltük az életünket.
miközben erről beszélgettem vele a legutóbbi konzultáción, megfogalmazódott bennem az alábbi gondolat, amivel megkezdem magasra ívelő coelhoi karrieremet: semmit nem csinálni nem semmi!
Hihetetlen dolgok történtek velem az elmúlt néhány napban. Hadd meséljem el mennyire fantasztikus emberek támogatnak az utamon!
A 1,5 éve vásárolt középkategóriás PC-m sokat szarakodott az elmúlt időben. Eléggé zavart, mert heavy user vagyok. Nem csupán a podcastokat készítem nagy erővel a gépemen, hanem a coaching konzultációkat is ezen tolom elég intenzíven. Akkor szakadt el a cérna, amikor a magyar oktatással foglalkozó podcast epizódot vágtam és egy órányi munkám ment a kukába egy lefagyás miatt. Elkezdtem használt macbookokat nézegetni a neten. Átküldtem egy találatot Józsi barátomnak – aki korábban pro bono legyártotta az összes logomat és szerepelt már adásban is, ahol elmesélte inspiráló történetét a 4. epizódban – hogy nézze meg, mert ő száz éve ilyen gépeken dolgozik designerként.
Rövid szakvélemény után lebeszélt a vásárlásról azzal, hogy felajánlotta a régi gépét (lásd a képen) „tartsd meg, ha tetszik, nekem úgyis van két újabb!” felkiáltással. Eddig nagyon bevált a gép eddig, kezdem belakni, éppen most távolítottam el a 7 évnyi matrica réteget róla. Azért a sarokban egy heritage negyedet megtartottam.
A mac-ra való átállás során felmerült bennem jónéhány technikai kérdés a podcast felvétellel kapcsolatban. Jó öreg segítőmhöz, Lehihez (irodai huszárok és szín folt café podcast) fordultam útmutatásért, mint mindig technikai témában. Hiányzott nagyon egy jó vágóprogram, terveztem is megvásárolni egy nem túl olcsó szoftvert. Dumálok Lehi mesterrel, szó szót követ, egyszer csak odadja nekem ajándékba az egyik licencét pontosan a kiszemelt programra. Hoppá, mi ez?! De még más is történt a héten.
Nem mellékesen a héten megkaptam életem első jogdíját a halottnak a coach podcastért. Ez meg hogyan lehetséges? Úgy, hogy a voiz hangoskönyvtár elindított egy pilotot, amelyben a fizetős ügyfeleiknek streamelnek néhány podcastot és hallgatás után arányosan fizetnek a készítőknek. Nyilván nem ebből fogok megélni, de mégis fantasztikus érzés. És kinek köszönhetem, hogy bekerültem a programba? Sándorfy Adrián a biznisz boyz podcastból ajánlott be miután vendégeskedtem náluk.
A hab a tortán pedig tegnap volt, amikor egy törzshallgató rám írt, hogy hogyan tudna támogatni? Én megkérdeztem tőle, hogy mivel tudna segíteni, hogy a haC jobb legyen és vagy több emberhez eljusson. Kiderült, hogy ő konkrétan pénzt akar nekem adni.
Ne értsetek félre, itt nem a pénzről írok, hanem a támogatásról és arról, hogy mennyire jól esik amikor ennyi mindenki segít a munkámban. Fantasztikusak vagytok mindannyian, akik rendszeresen hallgattok, akik meséltek a barátaitoknak a podcastról vagy akár szeretettel gondoltok rám. Én most ezt teszem veletek. Köszönöm, hogy vagytok!
az egyik legrangosabb budapesti gimnázium rutinos pedagógusával beszélgettem a kornavírus-járvány alatt hirtelen megváltozott oktatási környezetről, az érettségiről és a kilátásokról. nagyon erős kijelentések hangzottak el. ezt az epizódot mindenkinek meg kellene hallgatnia, hogy a társadalom egyik legfontosabb területén egy picit rendet tudjunk tenni.
ilyen pohárból ittuk még általánosban az iskolatejet
ezeket a témákat érintettük:
hogyan születnek a döntések a magyar oktatásban?
mire tanítjuk a gyerekeket indirekt módon az iskolarendszerben?
mennyire vagyunk szolidárisak egymással a társadalomban?
külföldön vagy magyarországon jobb a gyerekeknek iskolába járni?
csak a pénz számít az oktatásban?
milyen felkészültségi szint volt a digitális oktatás bevezetése előtt?
milyen a modern oktatás? milyen készségekre van szükség ma?
puskáznak vagy csalnak-e a diákok otthon? van-e bizalom?
milyen feltételek szükségesek a digitális oktatáshoz?
kinek a felelőssége a feltételek megteremtése?
milyen elvárások vannak a szülőkkel, a tanárokkal és a gyerekekkel szemben? ez reális?
hogyan kommunikál az iskola és a minisztérium?
hogyan befolyásolja az új NAT bevezetését a járvány?
mi az egyén és a hatalom viszonya?
milyen egy tanárnak szülői minőségben megélni az otthon tanulást?
mi lesz az érettségivel 2020-ban?
milyen pozitív hozadéka van a rendkívüli helyzetnek?
Brezina Kinga fekete öves (tényleg) Nia tanár a mai vendégem, aki nem csupán mesés módon váltott karriert kommunikációs szakemberként, hanem megtalálta a saját testében rejlő bölcsességet is. részletesen elmeséli mi az a Nia és hogyan változtatta meg az életét ez a gyógyító mozgássor, ami a Tai-Chi, a Taekwondo, az Akido, a Jazz-tánc, a Modern-tánc, a Duncan tánc, az Alexander Technika, a Feldenkrais Módszer és a Jóga elemeiből inspirálódik.
hallgasd meg és légy részese ennek a mesés kávéházi beszélgetésnek!
adásnapló:
Kinga B-terv nélkül felállt a bársonyszékből
váratlan karrierváltás
a bolondok bátorsága: “no terv, jó terv”
a női felsővezetők kihívása
mi a nia?
a változás hullámvasút
létezik-e sorsfeladat?
a női és a férfi lélek
gyógyulás és gyógyítás
eltávolodás a testünktől vs. testtudatosság
felelősségvállalás önmagunkért
a női barátság és a gyógyulás
a mozgás és a lélek kapcsolata
a nia szintjei és Kinga új, sikeres karrierje
somatic business és növekedés
pénzt kérni a segítségért? biznisz?
függőségi viszony a segítővel
a külföldön élő magyarok hogyan formálnak közösséget?
az egzisztenciális háttér és az öngondoskodás
bezzeg a svédek odafigyelnek magukra!
a kelet-európai kisebbségi komplexus
transzgenerációs traumák az íreknél, finneknél és a magyaroknál
1 hónapot töltöttünk önkéntes izolációban a feleségemmel és a 8 éves lányunkkal stockholmban.
nagyon furcsa lett a világ a koronavírus-járvány miatt. rengeteg új érzést és gondolatot voltam kénytelen intenzíven megtapasztalni rövid idő alatt. nagy szükségem volt egy kis önreflexióra és arra, hogy kitekintsek a világra, mi folyik itt? ez egy gyors keresztmetszete a fejemnek 2020. április 14-én.
témák, amiket érintek az adásban:
szorongás, félelem, veszteség
OK-e éreznem, amit érzek?
kihívások, nehézségek és ezek enyhítése
svéd vs. magyar reakció a járványra
miért szégyelje magát a liberális kapitalizmus és a piacgazdaság?
mi a legnagyobb trilemma ma?
ezekből kell kettőt választania a döntéshozóknak a járvány miatt
Judit elmeséli hogyan ölték meg a kreativitását a teljesen irreális üzleti célok az online marketing világában, hogyan lett az álommelójából rémálom és kiégés. 3 hónap alkotói szabadság után egy új szakmában helyezkedett el juniorként és boldogan konstatálja, hogy az önmegvalósítás emgtörténhet a munkaidő után is.
adásnapló:
az irreális célok így ölik meg a teljesítményt
a komfort zóna elhagyása: “ha még egyszer valaki ki meri mondani nekem azt, hogy hagyjam el a komfortzónám, szájon vágom egy démonizált jógaszőnyeggel. :)”
kényszerített kreatívok – mindennapi kötelező megújulás
erodált kreativitás
folyamatos rohamtempó
mire figyeljünk oda a mai attention economyban? tudatos médiafogyasztás
multitasking vs. hatékonyság
prioritások a mai munkahelyen
,ennyit kell eltűrni a bónuszért?
hogyan váltsunk karriert?
mi a fontos neked a munkádban?
rettegés az alkotói szabadság alatt
újrakezdés 35 évesen
milyen az élet fele annyi fizetéssel, mint korábban?
a téma márcuis 15-e lévén a magyarságunkhoz fűződő viszonyunk, a kelet-európai gyökereink mibenléte. mindannyian különböző módon éljük meg a hovatartozásunkat, de ebben az adásban arra keresem a választ, hogy mi az ami összeköt bennünket magyarokat? a műsorban megosztom egy nagyon érdekes felmérés eredményeit, ami a külföldi kokárdaviselésre vonatkozó szokásainkat firtatja és azt, hogy kinek mit jelent magyarnak lenni? ébredjetek velem, kellemes és izgalmas muzsikákkal is készültem!
a műsoraimban elhangzott zenéket megtalálod a ‘bezzeg a haC zenék’ spotify playlisten. kövesd be!
összeszedtem a gondolataimat azzal kapcsolatban, hogy szerintem milyen változásokra van szükség a globális járvány kapcsán és hogy miképpen tudunk vigyázni a mentális egészségünkre ezekben a nehéz időkben.
jelenet az egyik nagy kedvenc filmemből – Wim Wenders: Until the End of the World 1991 https://g.co/kgs/drvaJB
a political capital meghívott a podcastjába, hogy elmeséljem, hogyan látom a svéd helyzetet két hónappal a járvány kirobbanása után. itt meghallgatható:
imádom a street artot. 2019-ben figyeltem föl 0036mark műveire Budapesten és azonnal rajongó lettem. nálam telibe talált a nosztalgia és a filmimádat találkozása, a crossover. Lüke Aladár és Mézga Kriszta 5th element ruhában, pom-pom chewie, köbüki daft punk…
ez a KFC egyik éttermével szemben volt pesten. nem sokáig…
aztán az instán irtam neki. elárulta, hogy haC hallgató. több se kellett egy interjúhoz. karácsony után beültünk hát egy kávézóba az Andrássy úton. most ezt a beszélgetést hallhatod.
a vendégem dr. Bérczes Rita gyermekgyógyász. tőle idézek: “gyakorlatilag 28 éves koromra meg is történt a kiegés az állami egészségügy egyik egyetemi kórházának dolgozójakent; gyorsan 4 év alatt. úgy is hívjuk ezt mi egymás között, hogy az egyetemi oktató kórház “a mi multink”.
Bárdi Katalin evés coachnál jártam, hogy átbeszéljem vele, nekem mi okoz nehézséget az egészséges étrendre való áttérésben. Közben kiderült az is, hogy feldolgozatlan traumám van gyerekkori #fatshaming miatt…
Az evés a méhen belüli táplálástól szinte az utolsó lehelletünkig elkísér mindannyiunkat.
Ételeink elfogyasztása nem csak üzemanyag feltöltésként szolgálja túlélésünket: kultúránk is megjelenik különböző fogásainkban, s az evésben élvezet, vígasz, játékosság, kreativitás, összetartozás, szeretet és odaadás, illetve negatív vagy romboló érzelmek, érzületek is kifejeződhetnek.
Biológiailag és evolúciósan belénk kódolt természetes étvágyunkkal háborút viselni olyan, mintha spontán légzésünket vagy vérkeringésünket kérdőjeleznénk meg.
Életünk során a kapcsolataink, az érzelmeink, a munkánk, a pénz, a szexualitás, a különböző fizikai-lelki történések bennünk és körülöttünk, életfeladataink és lelki leckéink is mind hatással vannak az étkezéssel és az ételekkel való viszonyunk alakulására. Ez fordítva is így van: az evéssel ápolt kapcsolatunk betekintést engedhet abba, hogy hogyan gondolkozunk és hogyan élünk!
Nekem nagyon hasznos volt ez a beszélgetés a táplálkozással kapcsolatban, sokat tanultam. Hadd idézzek Katitól!
“Az evés a méhen belüli táplálástól szinte az utolsó lehelletünkig elkísér mindannyiunkat.
Ételeink elfogyasztása nem csak üzemanyag feltöltésként szolgálja túlélésünket: kultúránk is megjelenik különböző fogásainkban, s az evésben élvezet, vígasz, játékosság, kreativitás, összetartozás, szeretet és odaadás, illetve negatív vagy romboló érzelmek, érzületek is kifejeződhetnek.
Biológiailag és evolúciósan belénk kódolt természetes étvágyunkkal háborút viselni olyan, mintha spontán légzésünket vagy vérkeringésünket kérdőjeleznénk meg.