nagyon személyes anyagot osztok meg ebben az epizódban. a 99 éves Erzsi nénivel – egyik példaképemmel – beszélgetek a szülővé válásról és a munkáról.
az utóbbi években elkezdtem érdeklődni az idős emberek történetei iránt, fontosnak tartom megérteni, hogy hogyan jutottunk el a mai őrült, teljesítményorientált világba és hogy mi volt előtte? a nagyszüleink is kiégtek? vagy csak “idegösszeomlásuk” volt?
tudjuk, hogy mennyire fontos az őseink történeteit megismerni ahhoz, hogy önmagunkat megismerhessük. Hellinger, a családállítás atyja szerint én nem csupán én vagyok, hanem egy rendszer része, amiben benne vannak a testvéreim, a szüleim, az ő testvéreik és a nagyszülők. három teljes generáció. ha nem ismerjük a történelmet, akkor kénytelenek vagyunk kitölteni a tátongó űrt életünk narratívájában. nagyon fontos lenne leülni az öregeinkkel és meséltetni őket, amíg lehet.
büszkeség van! április 19-én indul az ericsson magyarország belsős podcastja, nem vagy egyedül címmel.
kb. két hónappal ezelőtt talált meg a svéd cég képviselője, hogy szeretnének készíteni a dolgozóiknak egy sorozatot, amelyben a kényszerű távmunka és a járvány okozta mentális kihívások megugrásában segítenének a majd’ 2000 magyar alkalmazottnak. ez a projekt ráadásul egy pilot is, amit siker esetén követni fognak a külföldi branch-ok.
mindig is célom volt növelni a munkámmal okozott pozitív hatást, ráadásul végre adódott egy lehetőség, amikor ezért még pénzt is akartak adni nekem. ez win-win for me-me, úgyhogy nagy izgalommal elfogadtam a felkérést, hogy fejlesszek műsort.
az elmúlt hónapokban elkezdtem multiknak dolgozni. elkészítettem a brocasterz-szel közösen az ericsson magyarország mentális egészséggel foglalkozó nyolc részes podcast sorozatát ‘nem vagy egyedül’ címmel és a danone-nál tartottam egy kiégés megelőzés tréninget.
el kellett gondolkozzak azon, hogy hányadán is állok a multikkal, és az ilyen húsos falatok hogyan csúszhatnak le a torkomon tiszta lelkiismerettel?
a kezdetek óta nagy kérdés számomra, hogy hitelesen, autentikusan tudok-e nagyvállalatoknak dolgozni a mentális egészség támogatása terén? egyáltalán meghívnak-e? vagy azt mondják én multiellenes vagyok, mert kimondom, hogy a munkakörülmények, az embertelen értékrend az oka a tömeges kiégésnek?
erről beszélek ebben az epizódban és bemutatom azt a 6 tényezőt is, aminek a kiégésben nagy szerepe van, de mi egyéni szinten képtelenek vagyunk változtatni rajta – erre csak a munkaadó képes.
klikk a képre -> lejátszás a spotifyon
egyre több kutatás igazolja, hogy a hosszú ideig fennálló kezeletlen munkahelyi stressz okozta testi, lelki, szellemi kimerültséget (aka burnout-ot) nem lehet holmi mindful lifehackekkel megoldani. kiégést a munka vagy munakhely okozza, ezért magát a probléma gyökerét kell kezelni, azaz a munka világát kell megváltoztatni! ez pedig nem a beosztottak feladata, hanem a vezetőké.
mi a nagy hatos? röviden:
1. workload
2. kontroll és autonómia a saját feladatköröd felett
3. az elismerés és a jutalom hiánya. good job, next year work harder! ismerős üzenet?
4. a munkahelyi csapat egy valódi közösség vagy egy mérgező környezet?
5. igazságosság – a CEO ezerszer annyit keres, mint az átlag munkás, az átszervezéseknél mindig a munkát tényegesen végzőket építik le, miközben a nagy vezetők ejtőernyőket kapnak?
6. meaning – van-e értelme annak amit csinálsz?
őszintén! ebből a 6 tényezőből hány múlik rajtad?
a multik is felismerték, hogy a burn out szindróma miatt csökken a dolgozók teljesítménye, sokat töltenek távol a munkától és felgyorsul a cégnél a fluktuáció. meg is jelentek a mindfulness programok és a gyümölcskosarak, de ameddig ez csupán a produktivitás szintjének az egekben tartását hivatott szolgálni, addig nagy a baj.
a felelősséget teljes mértékben áttolják a kiégésben szenvedő egyénre, a munkavállalóra – hiszen papíron ők megtettek mindent. pedig az előbb felsorolt 6 tényezőből semmin nem változtattak. nem szeretnék ilyen ál-employee wellbeing programokban részt venni még jó pénzért sem, de nem vagyok multiellenes. csak kimondom, mi a probléma és szeretnék elindítani egy párbeszédet, ami elvezethet a megoldáshoz!
a multikat (is) szeretném támogatni abban, hogy valódi változtatások induljanak el, és a problémát a gyökerénél fogjuk meg! ehhez szükség van a vezetők elkötelezettségére.
ha szeretnél meghívni a cégedhez beszédet/tréninget/workshopot/coachingot tartani, akkor írj egy emailt!
a műsor vendége Jagodics Balázs pszichológus, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, aki jelenleg doktori disszertációját írja. kutatásában a tanárok és a diákok kiégését, motivációját vizsgálja.
egy holland modellel dolgozik (job demand-resource theory – követelmény-erőforrás modell). ennek a lényege, hogy azonosítja azokat a tényezőket, amik munkahelyi környezetben a kiégéshez vezetnek (pl. stressz, érzelmileg megterhelő helyzetek, munka mennyisége, visszajelzés hiánya, konfliktusok, stb.). emellett pedig feltárja az erőforrásokat is, amik a kiégés ellen hatnak (pl. a személynek fontos területen a fejlődés megélése, autonómia, döntéshozás, kontroll, támogató felettes és kollégák, stb.). ami egy viszonylag stabil eredmény, hogy nem a követelmények mennyisége jósolja be legpontosabban a kiégést, hanem a két oldal aránya: ha van elég erőforrás, akkor leterhelőbb munkahelyen is van védettség a kiégéstől. azért nagyon hasznos ez a keret, mert rögtön arra is rámutat, hogy egy munkahelyi környezetben miken lehetne változtatni, hogy jobban érezzék magukat az emberek.
disszertációjának témája pedig, hogy ezt az eredetileg munkavállalóknál használt modellt lehet-e alkalmazni diákoknál? hetedikes diákoktól egyetemistákig megvizsgáltunk több mintát, és röviden az a konklúzió, hogy igen.
témáink:
miért lesz valaki pszichológus vagy coach?
mi a kihívás a pszichológiai kutatásokban?
miért fölösleges klónozni a gyermekeinket?
ikervizsgálatok
egy iskolapszichológus tapasztalatai
hány órát “dolgozik” egy középiskolai diák
kiéghetnek-e egyáltalán a diákok?
miért fontos diagnosztizálni a gyereket, ha gond van?
hogyan kutatják a diákok kiégését?
mi az a követelmény-erőforrás modell?
a munkahelyi és az iskolai kiégés összehasonlítása
mire van szükség ahhoz, hogy ne égjünk ki?
mitől lesz egy iskola vagy egy munkahely “kellemes”?
mit tegyünk, ha a gyerekünk vagy mi magunk kiégtünk?
mikor tudjuk, hogy sulit vagy munkahelyet kell váltani?
sokszor beszélgettünk már arról az adásban, hogy egy rossz vagy mérgező főnök mennyi szenvedést tud okozni. de mi van akkor, ha a főnököd egy gép?
egyre inkább elterjedt, hogy az algoritmusok irányítják a munkát (uber, amazon, netpincér és társai, WFH, HR kiválasztás). a kutatások szerint ez 3 fő problémát vet fel munkásokban: megfigyelés, transzparencia hiánya és embertelenség érzése.
további veszély, hogy az algoritmus elfogultsága hátrányos helyzetbe hoz bizonyos embereket, illetve, hogy egy egyenlőtlen hatalmi viszony alakul ki a munkaadó és a munkavállaló közt (power imbalance between management and worker)
alapvetően kialakul egy bizalmatlanság a gig-economy munkaerőben, aki megpróbálja kijátszani az algoritmust és többféle képpen is kárt tehet a cégnek.
ezekről beszélgettem az adás vendégével, aki egy magyarországi megyeszékhelyen biciklis kajafutár.
“If the drivers diverge from the app’s instructions they can be penalized or even banned from the platform. Regardless of whether the attention comes through an app or in person, we know that scrutiny of work can reduce productivity.Uber has previously admitted to drawing on insights from behavioral science to nudge drivers to work longer hoursAt Amazon’s fulfilment centre in south-east Melbourne, they set the pace for “pickers”, who have timers on their scanners showing how long they have to find the next item. As soon as they scan that item, the timer resets for the next. All at a “not quite walking, not quite running” speed.” – forrás: BBC
számos fiatal ismert magára, a szerző számos levelet kapott, több podcast foglalkozott a témával és megindult a párbeszéd a közösségi oldalakon.
vajon a kiégés tényleg nem ismeretlen a magyar fiatalok körében? mi az a kiégés valójában? melyek azok a tényezők, amelyek okozhatják? vezetőként, hogyan alakíthatunk ki élhető cégkultúrát?
ezen kérdésekre keressük a választ a márciusi StartupSzerda előadóival és a cikk szerzőjével.
ebben az epizódban meghallgathatod vágatlanul az élő előadásomat. ha szeretnél meghívni egy rendezvényre beszédet, workshopot tartani vagy beszélgetni a mentális egészség és az üzleti világ, a munkahely kapcsolatáról, akkor írj egy emailt!
vendégeim Eszter és Sebestyén gazda lovasberényből. ők a csillagmajor ökofarm megálmodói és tulajdonosai, akik eléggé küzdelmes utat jártak be ahhoz, hogy kialakíthassák a hétköznapitól eltérő életüket.
Eszter gyárilag festőművész, Sebestyén pedig bölcsész, aki a multik világában edződött sokáig.
Eszter egyik új képe
fogadjátok az ő inspiráló történetüket sok szeretettel!
sokan már évek óta nemzetközi virtuális csapatokban dolgoztak (én is), viszont rengeteg cég a covid miatt szembesült azzal, hogy azonnal és a szándékaink ellenére vagy hiányában át kell állni remote work-re. 2020 derekán az amerikai munkaerő fele dolgozott otthonról az MIT felmérése szerint.
az a helyes megoldás, hogy az irodai életet egy az egyben lemásoljuk az online térben? egyáltalán lehetséges ez? milyen megfigyeló szoftverek vannak és azok működése milyen hatással van az alkalmazottakra?
az accenture friss felmérése szerint a cégvezetők 62% nyilatkozott úgy, hogy az alkalmazottak munkavégzésének megfigyelését végző technológiákat alkalmaznak.
a cégvezetők szerint a cél a produktivitás növelése és az izoláció negatív hatásainak a csökkentése. az alkalmazottak viszont arra panaszkodnak, hogy a megfigyelés még inkább megnehezíti a személyes és a munkahelyi élet elkülönítését. van ahol 5 percenként screenshotot készítenek és van olyan program ami percenként kategorizálja az éppen használt appokat, hogy az produktív-e vagy sem? monitorozzák az emaileket, chateket és hogy mennyit gépelsz, hogyan mozog az egér?
vendégem Deák József designer és ezekről beszélgettünk:
távmunka (WFH) trendek
megfigyelési szoftverek
milyen egy jó cégnél otthonról dolgozni?
hogyan figyeljünk a mentális egészségünkre a az otthoni munka alatt?
vendégem dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a corvinus egyetem docense, a zöld egyenlőség podcast alapítója. ebben az epizódban nem a fenntarthatóságról lesz szó, hanem egy szörnyű tragédia feldolgozásáról.
HVG Green Revolution konferencia 2020
2020. februárjában Szandra egy tragikus balesetben elvesztette a férjét. a baleset első évfordulóján a halottnak a coach podcast adásában ad számot saját gyászmunkájáról, megéléseiről és fejlődéséről.
érdekes hallani, ahogyan a társadalomtudós is megszólal ebben a nagyon személyes hangvételű traumafeldolgozásban.
végtelenül intim, mély és különleges epizód ez. hálás vagyok a vendégemnek azért, hogy volt ilyen bátor volt és megosztotta velünk a történetét, ami sokat segíthet az utolsó tabu ledöntésében.
fogadjátok szeretettel!
témáink:
hogyan éli meg egy társadalomtudós a személyes gyászát?
mik azok a gyászhoz köthető hagyományok, amik kivesztek a társadalomból, és miért lenne rá szükségünk?
miért probléma az, hogy a halál az „utolsó tabu”?
hogyan viszonyulnak mások egy gyászolóhoz?
mibe lehet kapaszkodni a legnagyobb sötétségben?
hogyan gyászol egy négyéves? elvigyük a temetésre vagy sem?
tényleg a kataklizmákon keresztül fejlődik a lélek?
vannak tanulságok?
hogyan megy tovább az élet? enyhül-e a fájdalom/gyász?
ebben az adásban beszélek pénzről és a podcast jövőjéről, valamint megosztok néhány nagyon személyes történetet az elfogadás nehézségeivel, valamint a szeretetnyelvvel kapcsolatban.
