összeállítottam a tíz leghallgatottabb 2020-as halottnak a coach epizód rangsorát.

neked melyik volt a kedvenc adásod idén? írd meg kommentben!
összeállítottam a tíz leghallgatottabb 2020-as halottnak a coach epizód rangsorát.
neked melyik volt a kedvenc adásod idén? írd meg kommentben!
a mai vendégem Bogi életútja eléggé eseménydús, sok mindenen keresztül ment már. mesél mély depresszióról és felépülésről, többszörös újrakezdésről. nagyon sokat költözött ide-oda a világban. erdélyből – londonba, majd onnan vissza 6 év után, később ingázás new york és london között 2 éven át, majd fél év a francia alpokban síszezonban, aztán hazaköltözés, lenyugodni vágyás. akkor jött egy ismeretlen ismerős aki végül svédországba hívta. 21 évesen került el erdélyből, most 32. nagyon sok minden van a “zsákjában” és ezekből pakol ki nekünk gyöngyöket ebben a duplának számító epizódban. fogadjátok szeretettel!
adásnapló:
iratkozz fel a haC hírlevélre!
haC podcast közösség fb csoport
minden egy helyen: banandras.hu
az adás vendége a .budapest school operational managere (igazgatója?), Horváth Balázs, aki elmeséli hogyan találta meg a munkájában a magasabb rendű célt egy sikeres karrierváltás során.
ezután bemutatja az iskola, a multi és a start up keverékeként is jellemezhető munkahelyét, ami számomra reményt ad arra nézve, hogy vannak még jó helyek a 2020-as Magyarországon.
adásnapló:
linkek:
az expo key note speech-e: https://www.youtube.com/watch?v=tz4M1nOKOJM
sociocracy: https://en.wikipedia.org/wiki/Sociocracy
iratkozz fel a haC hírlevélre!
haC podcast közösség fb csoport
minden egy helyen: banandras.hu
erős élményben volt részem, ami visszarepített a pánikzavarral terhelt időszakomba és arra kényszerített, hogy újra átértékeljem, mi a fontos az életben. ez egy unscripted epizód, amelyben egy nagyon friss élményt rögzítettem.
fogadjátok szeretettel ezt a különös történetet!
iratkozz fel a haC hírlevélre!
haC podcast közösség fb csoport
minden egy helyen: banandras.hu
ebben az epizódban egy motivált fiatal középiskolai tanár mesél arról, hogy milyen nehéz beilleszkednie a tanári karba és a rendszerbe. vajon sikerül-e a diákoknak vagy az idősebb tanároknak elrontani a lelkes, tisztaszívű és a gyerekek érdekeit szem előtt tartó pedagógust?
egy korábbi adásban már foglalkoztunk a magyar tanárok és diákok életével a covid és az egy hétvége alatt varázsütésre bevezetett digitális oktatás kapcsán. itt meghallgathatod: érettségi és ártalomcsökkentés a “digitális oktatás” kapcsán
iratkozz fel a haC hírlevélre!
haC podcast közösség fb csoport
minden egy helyen: banandras.hu
vendégem Pettik Ági jeruzsálemből, aki mentálhigiénés szakember, családsegítő, 4 gyermekes anyuka, a besh o drom együttes szervezője és első számú rajongója, nem mellesleg műsorkészítő társam az árnyék podcastben.
arról beszégettünk, hogy milyen feladatokat hoz a szülői szerep, hogyan viszonyul ez a munkahelyi munkavégzésünkhöz? mire érdemes törekedni, amikor arról a híres egyensúlyról beszélgetünk? a munkánk az életünk? vagy a család a minden? ki mit választ és miért? mennyi áldoztot érdemes hozni a karrierért? mi történik egy párral amikor szülővé válnak? miért mennek el a frissen anyává vált nők sokan a civil szervezetekbe és hogyan égetik ki magukat?
megannyi kérdés, rengeteg érzékeny és értelmes válasz.
hallgassátok és iratkozzatok fel a haC hírlevélre!
social media, kontakt és minden más: banandras.hu
Áginak itt írhatsz: ezbmental@gmail.com
hangmérnök: Barcza Gergő (nagy köszi)
kikerült a 99. adás, ami nem más mint a podcast második születésnapját megünnepelendő hétvégi facebook live picit vágott és megzenésített verziója.
ha nem tudtál szombaton becsatlakozni a live-ba, akkor most visszahallgathatod a kvázi hálanaplómat és azt, ahogyan a hallgatói kérdésekre válaszolok, továbbá izgalmas üzleti lehetőségekről számolok be.
kérek az adásban tőletek ajándékokat is! köszi
adásnapló:
könyv:
Irvin D. Yalom: Szemben a nappal című könyvének személyes hatásait dolgozom fel ebben a kísérleti epizódban.
a covid-19 miatti szorongás miatt vettem meg ezt a könyvet, de nem kezdtem el olvasni nyár elején. augusztusban egy kliensem ezt írta: „nagyon szeretem Irvin Yalomot és valamiért emlékeztetsz rá. ő egy író, pszichológus atyaúristen.”
több nem is kellett, hogy elkezdjem. imádom az ilyen könyveket, amiben terapeuták eseteikről írnak (Popper Péter, dr. Máté Gábor), nagyon sokat lehet belőle tanulni és rengeteg visszaigazolást kapok, hogy jó irányban haladok a munkámmal.
ez a könyv is megerősített abban, hogy a rogersi értékekre kell koncentrálni: hitelesség, empátia, feltétel nélküli elfogadás.nem fogom most itt ismertetni a könyv teljes tartalmát, inkább az általam a kindle-re kigyűjtött idézetekből csemegézek, elmélkedem rajta.
a halál tudatában értékesebb az élet. amikor rájövünk, hogy az életünk valóban véges, akkor van esélyünk a megvilágosodásra és egy valódi jelenlétre, amiben nem csak daráljuk a hétköznapi feladatainkat.
te mitől félsz a halállal kapcsolatban?
én:
· túl későn kezdtem el a saját értékeim szerint – az el nem fogadás félelme nélkül – élni, ezért kevés időm maradt a jóból
· nem leszek ott a lányomnak miközben felnő
· a szüleim előtt megyek el, ezzel nagy fájdalmat okozva nekik
olvassatok jó könyveket!
zenés betét: Presser Gábor feldolgozta Estreházy Péter legutolsó könyvét, a Bűnöst. zseniális, a youtube-on meghallgathatod végig: https://www.youtube.com/watch?v=mLP-Wsu2Jxk&t=35shaC
vendégem egy sikeres fiatal vállalkozó, aki 31 éves korára elérte a kitűzött célját: havi 2 millió forintot keres a saját cégével úgy, hogy csak napi 4 órát kell dolgozni és azt csinálja, amit szeret. közben problémamentes a magánélete, boldog apuka. mégis keserűséget érzett, amikor elérte az ambíciózus üzleti célját. vajon miért? ezt próbáltuk kideríteni Mester Tomival, akit már ismerhettek a biznisz boyz podcast egyik házigazdájaként.
a hipotézisem: “ha a pénz vagy üzleti siker lenne az élet értelme, akkor nem érezne Tomi keserűséget, amikor fiatalon eléri ambiciózus célját” sőt, maga a célok hajszolása egy illúzió, miszerint akkor leszek majd boldog, amikor elérem ezt vagy azt. kiderül, hogy nem leszel, mert már feljebb is tetted a lécet és mész is tovább a következő cél felé.
egy érdekes beszélgetésben próbáljuk igazolni a fenti tételt Tomi példáján keresztül, amiben lesz szó a célok kitűzéséről, apaságról, életközepi válságról, az élet értelméről, az értelmes munkáról meg az irigységről.
az adásban említett könyvek:
Irvin D. Yalom: szemben a nappal
Madách Imre: az ember tragédiája
Viktor E. Frank: mégis mondj igent az életre
linkek:
BB fb csoport: https://www.facebook.com/groups/bizniszboyzpodcast
haC fb csoport: https://www.facebook.com/groups/halottnakacoach
! iratkozz fel a haC hírlevélre !
Vendégem Deák József, designer, akit már ismerhettek a 4. epizódból.
Az ő leírásával mutatom be a mai adás tartalmát:
“Ahhoz, hogy megértsük az internet és a mentális egészségünk kapcsolatát először beszélnünk kell az internet “szereplőiről”. Én ezeket a szereplőket most leegyszerűsítve 3 kategóriába sorolnám, és mielőtt belemennénk nagyon a dolgokba, tisztázni szeretném, hogy nincs szándékomban a bizonyos kategóriákon belül mindenkit egy kalap alá venni. Nem vagyunk egyformák, mindegyik kategóriában vannak jó és rossz szereplők is.
Ezek a kategóriák a következőek:
– A tech cégek: kicsik, nagyok, ezek csinálják a különböző szolgáltatásokat és platformokat amiket ma már emberek milliárdjai használnak.
– Az alkotók – mindazok akik valami féle tartalmat gyártanak ezekre a szolgáltatásokra
– A fogyasztók – ez gondolom sokkal egyértelmű, ezek mi “átlagemberek” akik többnyire fogyasztás céljából vagyunk online. (Az, hogy megosztunk pár kaja fotót és képet a gyerekről meg random ötleteinket, nem sorol minket az alkotók kategóriájába)
Ezeknek a szereplőknek mind más más céljai és motivációi vannak az életben. Most fordított sorrendbe kezdem:A legtöbb fogyasztónak az alap céljai az életben egyszerűek: boldognak lenni, több minőségi időt tölteni barátokkal, családdal, sikeresnek lenni a munkában, önmegvalósítás, stb.
A tech cégek célja általában egyszerű: pénzt kell termelni, ehhez pedig valamit el kell adni a fogyasztónak amiért ő pénzt ad cserébe. Egyszerű nem?
A baj ott kezdődik amikor a termékük ingyenes. Honnan lesz a pénz? Most gondolom legtöbb hallgató rávágja, hogy reklámok és az adat. És ezzel fején is találta a szöget…vagy mégse?
Sokat halljuk azt a mondatot főleg social média platformokkal kapcsolatosan, hogy “nem a facebook a termék, mi vagyunk a termék, az data-nk a termék” viszont ez egy nagyon leegyszerűsített verziója a sztorinak. Nem a mi vagyunk a termék és nem is a data-nk a termék. A garnulárisan, észrevétlenül megváltoztatott viselkedésünk a termék. A viselkedést pedig nem lehet úgy megváltoztatni, hogy miközben a minőségi időt töltünk a barátainkkal, ügyesen dolgozunk a karrierünkön vagy épp egy dombon ülve bámuljuk a felhőket az élet nagy dolgain gondolkodva, vagy épp nem is gondolkozva. Nem, a megoldás az, hogy függővé kell tenni embereket, le kell őket kötni a szolgáltatásunk elé minél több időre, így tudunk meg többet róla, így tudjuk úgy megváltoztatni a viselkedését, a szokásait, a világképet, hogy azt észre se veszi.
Több olyan felmérés is született már a világ különböző pontjain, különböző emberekkel ami arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen az emberek viszonya a technológiával. Az esetek nagy részében a válasz hasonló: túl sok időt elvesz az életemből, nincs elég időm azokra a dolgokra amiket igazán szeretnék csinálni, nem tudok leszakadni róla, függök social mediától, emailt-től, …)
Digital detox, kísérletek, miért nehéz leszokni, mi van a háttérben, mi lehet esetleges megoldás, miért van egyes embereknek jó viszonya a technológiával és miért fontos, hogy az legyen?
Hogyan leszünk függők, milyen módszerekkel tesznek függővé? Miket változtat ez az agyban, mik a veszélyei az káros internet használatnak?
Tönkre tettük az internetet és muszáj helyrehozzuk! Utópikus gondolatok.
Linkek:
Józsi a twitteren: @josephscrivener