vendégem Bea már sokat látott és ez a beszélgetés nagyon közel áll hozzám. hogy miért?
hadd idézzek a leveléből:
“‘87 decemberében disszidáltam a barátommal Svédországba. Én még 19 éves sem voltam akkor. Hatalmas élmény volt! De rengeteget változott az élet és a társadalom azóta. Kb. 15 éve erzem, h nem elég nekem az ami ott meg tudok élni. Nem anyagilag, hanem emberileg. Azóta dolgoztam azon, h eljöjjek onnan. 1,5 éve, hogy elköltöztem Izraelbe, Tel Avivba. Bátran mondhatom: nem bántam meg!”
adásnapló:
- disszidálás svédországba 87-ben
- a transzgenerációs élmények hatása az életünk nagy döntéseire
- bezzeg régen még a kerítés is rénszarvas kolbászból volt
- betagozódás a svéd társadalomba
- kiégés stockholmban egyedülálló bevándorló anyaként
- suicid gondolatok a metróban és az erkélyen
- svédországban betérni zsidónak
- megdöbbentő felfedezés a család származásáról
- milyen érzés rátalálni a gyökereidre?
- a svéd empátia nem létezik?
- a svéd kultúra megszokhatatlan oldala
- SAD
- ijesztő gyermekvédelem svédországban
- hogyan húzd ki magad a gödörből professzionális segítség nélkül?
- rossz viszonyban elveszíteni az anyukádat – bűntudat
- mit tanult Bea önmagáról a kiégésnek köszönhetően: világmegváltás!!!
- velem van a baj vagy a világgal?
- senki sem mindenható – még a milliárdosok sem
- mi a legnagyobb érték? a pénz?
- miért nem volt jó svédországban?
- 12 év munka az izraelbe költözésen
- 50 évesen új hazát keresni a gyermeked hátrahagyása mellett
- minek annyit tervezni?
- a héber nyelv tanulása egy never ending story (bli szof)
- izrael a cionizmus és a bevándorlás
- mit jelent magyarnak lenni?
- egy kevert nemzeti identitás szépségei
- önazonosság és kiteljesedés
