SSC és PIP – hajmeresztő teljesítményértékelés egy multiban

az elmúlt napokban 3 különböző helyről is megtalált a ‘munkahelyi teljesítményprobléma’ tematika. nem tudom, neked volt-e már olyan eseted, hogy a beosztottad teljesítménye nem volt megfelelő és a HR performance improvement plan-re ítélte az illetőt? esetleg te magad voltál ilyesminek az elszenvedője?

amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás

J. alábbi története is egy ilyen problémás esetet mutat be. fogadjátok szeretettel!


SSC-ben dolgoztam, ekkor már negyedik éve. A munkámra mindig nagyon igényes voltam, mindent a legjobban akartam csinálni, azt gondolom sikerült is. A local managerek gyakran váltották egymást, igazából a legtöbbnek fogalma nem volt arról, hogy mit csinálunk. Az anyaország munkatársai keze alá dolgoztunk, nekem az volt a legfontosabb, hogy nekik minőségi munkát adjak. Ők mindig nagyon elégedettek voltak velem, a local managerek meg tulajdonképpen csak dísznek voltak ott.

Nagyon kevés önbizalommal indultam neki a karrieremnek, de egy idő után észrevettem, hogy nem tartozom a tehetségtelenek közé, ráadásul próbáltam mindig többet tenni, mint ami a munkaköri leírásomban volt.

Photo by Dickens Sikazwe on Unsplash

Az elején elég gyerekesen kommunikáltam, ha valaki beszólt az irodában, biztosan visszaszóltam neki. Mindemellett a blézer és magassarkú helyett fodros ruhákban és csillogós Vans-ben jártam dolgozni.

Három év után új csapatba kerültem, ahol sikeresen vettem az akadályokat és minden szuperül ment.

tovább

állatorvosból lett író, menekülés a munkahelyi bántalmazásból, csalódás a mentorban

rengeteg levelet kapok, sok emberrel konzultálok, és szomorúan tapasztalom, hogy az alábbi történet – lényegét tekintve – mennyire hétköznapi. amennyiben ilyen helyzetben találod magad, kérlek nézz körül picit és ne magadban keresd a hibát!

amennyiben te is szeretnéd – akár név nélkül – megosztani a kiégés-felépülés történeted vagy a munka világával kapcsolatos megvilágosodásod részleteit, írj a halottnakacoach@gmail.com email címre! köszönöm – andrás

fogadjátok szeretettel L. írását! íme a vendégposzt:

Miközben azon gondolkoztam, megírjam-e Neked a történetem, mélységes szégyenérzet járt át a történtek kapcsán. Úgy éreztem, erről nem szabad írni, nem szabad beszélni, ez “csúnya munkahelyi titok”… aztán, miután elküldtem végül az üzenetet, szinte megvilágosodásként ért, hogy de, erről igenis beszélni kell, fel kell hívni a figyelmet az ilyen esetekre. És nem nekem kell szégyellnem, ami történt, hanem a volt főnökömnek.

2018-ban végeztem el az Állatorvostudományi Egyetemet.

Photo by Ivan Rojas Urrea on Unsplash

A tanulmányi éveim alatt a szülővárosomban, Pécsen, megismertem egy állatorvost, nevezzük M—nek a történet kedvéért. Egy gazdátlan macska került hozzám betegen, akit végül befogadtam és M-hez vittem gyógykezelésre, még hallgatóként. Már ott magával ragadott a szakma iránti szeretete, a pontos diagnózisra való törekvése. Az elkövetkező években rendszeresen bejártam a rendelőjébe, meghallgattam az esetleírásait, sok szakmai tanácsot kaptam tőle – tulajdonképpen a mentorommá vált.

tovább

[podcast] 056. menekülés a multiból | nárcisztikus főnök

adásnapló:

  • többszöri kiégés IT supportosként
  • kiégésre performance improvement program a HR-től
  • el lehet-e választani a munkahelyi énünket önmagunktól?
  • a céges kultúra szerepe a munkavállalók mentális egészségének megőrzésében
  • velem van a baj vagy a munkahelyemmel?
  • minden multi egyforma és embertelen?
  • mit jelent az, hogy tartjuk a határainkat?
  • eladtad a lelked?
  • mennyire adhatod önmagadat a munkádban?
  • érzelmi bántalmazás a munkahelyen
  • hol van több szociopata? az amerikai börtönökben vagy a céges board roomban?
  • milyen az agresszív nárcisztikus főnök?
  • mit kezdjünk velük?
  • hova lehet menekülni? mellékvállalkozás
  • hogyan ne legyünk kiszolgáltatottak?
  • mikor kell felállni?
  • elmondjuk a munkában, hogy kiégtünk?
  • 3 kiégés után hogyan előzzük meg a negyediket?
  • a jó öreg multitasking
  • a munkavédelem vonatkozik-e a mentális egészségre is?
  • peer pressure és önértékelés
  • hogyan maradjunk egyensúlyban és feltöltve?
  • mit tanulunk a saját kiégésünkből?
  • miért fontos az önismeret?
  • mi történik, ha felvállalod magad a munkahelyen?

könyv:

George Simon: Báránybőrben

Chris Guillebeau: Egy kis mellékes

Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról

így mondd el a munkában hogy kiégtél! | burnout 101

Az alábbi hallgatói kérdéseket olvasva döbbentem rá, hogy a haC podcastban talán soha nem foglaltam össze mit is kell tudni a kiégésről? Mielőtt kitérek a konkrét válaszadásra ezt a hiányosságot most bepótlom ebben a fontos epizódban.

1. “Szerintetek hogyan érdemes jelezni a munkahelyen, hogy kiégtem (vezetőnek, HR-nek, kollégáknak)? Mit mondjak nekik? Ha valaki már tapasztalt ilyet, akkor milyen reakciót, segítséget kapott?”

2. „Arra van valami taktika, hogy ilyen kiégett állapotban hogyan lehet átvészelni a következő kritikus 2 hónapot, amikor elviselhetetlen mértékű a stressz? Felmondás nem opció a felmondási idő miatt, a csapatot pedig nem szeretném szarban hagyni azzal, hogy kiíratom magam.”

Adásnapló:

  • Mi a kiégés?
  • Mi a stressz?
  • A kiégés tünetei
  • A kiégés fázisai
  • Prevenció, mit beszéljünk meg a főnökünkkel?
  • Személyes tapasztalatok
  • Az gyszeri nehéz időszakok átvészelése
  • De akkor elmondjam-e a munkahelyemen, hogy kiégtem?
  • Mire jó egy kiégés?
  • Mit tegyek most, hogyan tovább?

A blogon fent van egy részletesebb anyagom a kiégésről: https://halottnakacoach.blog/burnout/

konzultáció, hibrid coaching: halottnakacoach.hu

Írj te is bátran, ha van kérdésed, amire a műsorban szeretnél választ kapni!

031.haC: a jó, a rossz és a női főnök

a műsor megtalálható a youtube-on és számos más ismert podcast lejátszón is. ínyenceknek pedig itt a vegytiszta RSS feed.

mi egy vezető valódi feladata? milyen egy munkafüggő főnök? mi a legjobb teambuilding? mik a legnagyobb vezetői hibák? kiből lesz jó vezető és hogyan? mit tudsz tanulni egy jó főnöktől? és egy rossztól? mi a különbség a női és a férfi vezetők között? a kultúrák találkozása.

a mai adásban ezt mind megfejtjük vendégemmel, Boros Hédi topmenedzserrel.

a kommentben meséld el a saját tapasztalataidat!

csatlakozz a privát fb csoportunkhoz! https://www.facebook.com/groups/halottnakacoach/

a hozzád legközelebb álló 5 ember átlaga vagy

Fogadjátok szeretettel a wmn.hu-n megjelent írásomat!

Egy állás interjú mindig stressz helyzetet jelent. Főleg akkor, amikor úgy érzed, az életed múlik azon felvesznek-e.

Így volt ez velem is, amikor az első svédországi állásomból próbáltam lelépni. Teljesen ki voltam égve, rettenetes főnököm volt, a teendők listája minden nap csak nőtt, segítséget sehonnan nem kaptam. Néhány csoport társam kifejezetten ellenségesen viselkedett, szörnyű volt a légkör. Mégis úgy gondoltam, hogy muszáj legalább egy évet kihúznom ennél a neves világcégnél. Fontosnak tartottam, hogy legyen az önéletrajzomon valami kézzel fogható, a következő helyen lássák, hogy nem ugrálok egyik helyről a másikra.

Napra pontosan amikor kitöltöttem a fejemben lévő határidőt összeomlottam. Gyönyörű pánikrohamot kaptam a munkahelyem ebédlőjében, ahogyan az a nagykönyvben szerepel. Mivel ez a jelenség már egyáltalán nem volt új számomra, tudtam mit kell tennem.

Összekaptam magam egy picit, hogy tudjak vezeti majd hazamentem. Másnap kiírattam magam a háziorvossal. Arra játszottam, hogy addig betegállományban maradok, amíg csak lehetséges és közben új állás után nézek. Közben tényleg nem voltam valami jól. Szorongtam, bizonytalan voltam a jövőt illetően egy új országban, kellett a biztos jövedelem. Mégis azt éreztem, hogy soha többé nem tudok visszamenni ebbe az irodába.

Hamarosan behívtak egy interjúra egy jó nevű céghez. A megbízás csak egy évre szólt eredetileg – helyettesíteni kellett valakit, aki kiégés miatt nem tudott tovább dolgozni.

Nagyon szimpatikus volt az interjúztató, de aggódtam, amikor elmesélte, hogy az elmúlt évben öten mentek hosszú távú betegszabadságra pszichés okokból csak a pénzügyi osztályról.

Érdeklődni kezdtem, mit terveznek annak érdekében, hogy ez ne forduljon ismét elő? Hosszasan beszélgettünk a helyzetről, a kiváltó okoról és a lehetséges megoldásokról. Nagyon nyitott volt a véleményemre, illetve az ezzel kapcsolatos korábbi tapasztalataimra.  

 Annyira vállalhatatlan volt a helyzet az akkori munkahelyemen, hogy késznek éreztem magam eldobni az állandó megbízásom a korábbi cégnél akár ezért az egy éves szerződésért cserébe. Nem volt lehetőségem változtatni a helyzeten, az egyetlen kiút a lelépés volt. Ennek megfelelően elég nagy nyomást helyeztem magamra az interjú során, nagyon fontos volt, hogy jó benyomást tegyek a leendő főnökre, miközben persze próbáltam a szükséges információkat begyűjteni. Élet-halál kérdésként éltem meg a helyzetet. Akkor még nem tudtam, hogy mindig van újabb lehetőség, és mindegyik állásnál létezik jobb.

Aztán az interjú második felénél elérkezett a kritikus pont, amikor hangosan felröhögtem. Nem bírtam megállni, bár tudom, hogy nem ez a legmegfelelőbb interjú stratégia: a menedzser arcába röhögni.

a folytatást az eredeti cikkben elolvashatod: klikk!