biztosan találkoztál már passzív-agresszív viselkedéssel. sőt, lehet, hogy te is szoktál ilyen lenni másokkal, amikor megsértik a határaidat, de ezt nem igazán tudod vagy akarod közölni.
Szűcs Izabella pszichológus kollégámmal járjuk körül a kérdést.
ha szeretnéd kigyúrni magad asszertív kommunikációból, akkor gyere el a július 8-10. között megrendezésre kerülő budapesti élő csoportunkba.
“fejben mindig birodalmakat építek” ezt mondja magáról az adás vendége debreczeni Attila, a cilinderes ceremóniamester.
ez a beszélgetés szinte egy az egyben egy normál coaching ülés, amiben segítek Attilának megérteni, hogy mire érdemes fókuszálnia az üzleti életben ahhoz, hogy ismét motiváltnak érezze magát.
Szűcs Izabella kárpátaljai pszichológussal beszélgetünk a háború mentális egészségünkre gyakorolt hatásáról és arról, hogy segítőként miként tudod megelőzni a kiégést.
az adás vendége ismét dr. Füredi Júlia szervezetpszichológus az Elég! – Kiégtem. Most hogyan tovább? című könyv szerzője, akivel az alábbi izgalmas hallgatói kérdésekre válaszolunk:
Judit: Hogy lehet elkülöníteni a kiégést a depressziótól?
Edina: Na de eszembe jutott egy komoly kerdes is: figyelheto meg valamifele torvenyszeruseg (vagy van-e ra kutatas), hogy kit veszelyeztet leginkabb (eletkor, nem, foglalkozas, tarsadalmi statusz, személyiségtípus, akarmi)?
Letezik-e termeszetes vedettseg kieges ellen? (Akinek egyszer mar volt benne resze, visszater-e)
Orsolya: Juli,szerinted van összefüggés a cég méret és a kiégès között? Illetve mit gondolsz, aki egyszer kiég, annak nagyobb esélye van még egyszer erre az útra térni?
Karolina: Engem az érdekel, hogy létezhet-e olyan, hogy az ember bizonyos életterületen ég ki? Vagy az már egy komplex, egész emberre leselkedő veszély jele, ha a kiégési tüneteket produkál? És ha azért még van pár terület, ahol látja a fényt az alagút végén? HA van ilyen, ez esetben elég azokba kapaszkodni, ami még oké? És nem egy totális resetet nyomni?
Ági: Mást rá lehet ébreszteni bárhogyan, hogy a kiégés felé tolja magát, és ezzel egyre jobban árt a beosztottainak is?
Eszti: Mi a kiégés szövődményeiből vezető kiút első lépése? Szövődmény: szakmai kompetencia vesztés, kapcsolat leépítés, izolálódás.
Judit: Az érdekelne, hogy a kiégett emberek öltözködése, külső megjelenése (sminkelési szokásai) hogyan változik meg?Például megfigyelhető-e hogy nem adnak annyira magukra, mint korábban, hiszen kábé a túlélésért küzdenek és nem ez a prioritás, nincs is rá energia. Jól gondolom?
Enikő: Szervezetfejlesztőként, hogy látod , van elég igény Magyarországon képzett, tapasztalt munkaerőre? ( nekem sokszor az az érzésem, hogy nincs) Elég sok a “bullshit job” a részfeladatok specializációja, képzések százezrekért ilyen típusú munkákra. Olyan, mintha nem csak az iparban lennénk “összeszerelő üzem “. Az értelmetlen munka ugyanúgy kiégéshez vezet, amit azért csinálunk, mert nincs más. Azt látom, hogy a nagy cégeknél egy bizonyos kor után (40, 45) igen sok jól képzett munkaerő, és középvezető esik ki, elfogynak a feladatok, meg lehet oldani juniorok előléptetésével, kevesebb fizetésért. Sok megszerzett tudás és tapasztalat elveszik így, azonban ezek nagy része nem elavult tudás. Nem hiszem, hogy ez a cégeknek jó.
vendégem Nyics Viktor az első magyar podcaster, a Viclondonban atyja, egy született showman. 2008-ban döntött úgy, hogy a szórakoztatóipari sikereinek színterét hátra hagyja és londonban kezd új életet a nulláról.
ismerjétek meg az útját, a tanulságait és a valódi arcot a bohóc maszkja mögött!
ez egy előadás arról, hogyan tudod a legjobban képviselni a saját érdekedet, meghúzni a határaidat és nemet mondani a munkahelyeden.
miért fontos asszertívank lenni, és egyáltalán mit jelent az? neked mit jelent a határok tartása? jó vagy a nemet mondásban? túl puha vagy? netán túl kemény?erről mind szó lesz a mai adásban – hallgasd meg!
a népszerű mindfucktól a mindfulnessig elnevezésű élő, online csoportos coaching program legnépszerűbb témáiról beszél Bán András employee wellbeing szakértő, a podcast készítője.
mi az összefüggés a parkolás és a munkahelyi motiváció között? tényleg nem esik nehezére az embernek 17h után is a munkára gondolnia, ha a saját bizniszét csinálja?
ezekre a kérdésekre keresem a választ már több, mint 10 éve. s van amire meg is találtam…
ebben az epizódban egy korábbi blogbejegyzésemet dolgoztam föl a barátság és az igazán fontos emberi kapcsolódás témakörében a trainspotting 2 című film kapcsán:
A mai vendégem Eszter, a pécsi katolikus neveltetésű 22 éves közgazdász, aki Budapesten az ország egyik legmenőbb cégénél dolgozik és bizony kétségei vannak a jövőjével kapcsolatban.
a leveléből idézek: “…változnak a nézeteim, de a gyomrom tájékán még most is azt érzem, hogy egy időre nagyon külföldre kell költöznöm… egy világpolgári létben tudom elképzelni magam boldogan hosszú távon.” “…Úgy érzem sokszor nagyon nehéz pozitívan vélekednem a jövőmről és érzek a korosztályomon is egyfajta depressziót, általános elveszettséget, ami talán a COVID beálltával csúcsosodott ki igazán…”
Eszter történet jól bemutatja a „Quarterlife crisis”-nek, magyarul kapunyitási pániknak nevezett jelenség sok elemét- A kapunyitási pánikot a kapuzárással ellentétben éppen a túl sok lehetőség kiszámíthatatlansága és az állandóan változó viszonyok jellemzik. Az életkezdési krízis leginkább a 20-as, 30-as, főképp a felsőoktatásban tanuló korosztályt érinti, kevésbé jellemző azokra a fiatalokra, akik nem mennek egyetemre.
klikk a képre a spotify lejátszáshoz!
Modern világunkban, habár a lehetőségek száma folyamatosan gyarapodik, éppen ebből adódik a fiatalokban a szorongás és a bizonytalanság: vajon jó úton indulnak-e majd el tanulmányaik befejezése után? Egyáltalán megfelelő hivatást választottak-e maguknak? Mi lesz, ha már a szülők nem lesznek ott jól megszokott támaszként a fiatal háta mögött? Annyi elvégzendő feladatot látnak maguk előtt a fiatalok, hogy jobbnak látják, ha bele sem kezdenek, mert túl bonyolultnak, túl összetettnek tűnnek számukra a felnőtt élet kihívásai.
Tartsatok velünk ebben a szuper, inspiráló és számomra reményt adó beszélgetésben!
vendégem Mengyán Eszter, fenntartható divattal foglalkozó újságíró, blogger, aktivista, a holy duck! blog és a fenntarthatodivat.hu alapítója. 2021. novemberében jelenik meg az első könyve helló, slow fashion! címmel. ennek kapcsán beszélgettünk fenntarthatóságról, divatról és az adás második felében a magyar influencerek életéről, arról, miként működtetjük a vállalkozásainkat.
idézet a könyvből: “a fenntartható divat nem a fenntarthatónak mondott termékek vásárlásával kezdődik. és sok esetben nem is a pénztárcánkon múlik, hogy tudunk-e váltani, sokkal inkább a fejünkben dől el. a környezettudatos öltözködés együtt jár a lassulással, a mérlegeléssel, az életmódunk átalakulásával. a környezettudatos ruhatár kialakítása egy törekvés, a fenntartható divat pedig egy jobb megoldás, amit a lehetőségeinkhez képest be tudunk vezetni az életünkbe. ez az átalakulási folyamat nagyon felszabadító, ugyanakkor sok energiát is igényel az első időben – mint ahogy minden életmódváltás. az a célom ezzel a könyvvel, hogy segítsek az első lépésekben”
halottnak a coach 