téged is arra tanítottak az iskolában, hogy gáz valamit nem tudni? üljél le fiam, hülye vagy, egyes! mert a magyar oktatás arra épül, hogy kiderítse mit nem tudsz, majd kő keményen szankcionáljon ezért, lehetőleg az egész osztály előtt, hogy mindenképp megszégyenüljél. biztosan előfordult veled is, hogy rettegve mentél be a suliba, egy dolgozat vagy vizsga napján, és azon feszültél, hogy vajon mit nem tudsz. velem még az is megesett, hogy vizsga előtti éjjel egy ilyen témájú rémálomból riadtam föl.
aztán már felnőtt fejjel megadatott nekem, hogy egy angolszász egyetemi képzésen vegyek részt, ahol első napon, a bemutatkozás során az egyik tanár a következőket találta mondani:
az a különbség a magyar és az angolszász oktatási rendszer között, hogy a magyarok arra mennek rá, hogy mit nem tudsz, míg a másikban arra kíváncsiak, hogy mit tudsz
na már akkor sejtettem, ami később bebizonyosodott: nekem ilyen oktatásra van / lett volna mindig is szükségem. az angoloknál nemhogy vizsga nem volt, hanem otthon kellett minden tantárgyból az adott határidőre elkészíteni egy dolgozatot. természetesen a puskázás fogalma fel sem merült, a plágiumé annál többször. ha esteleg valaki nem ütötte meg a minimálisan elvárt 60%-os szintet, akkor a tanár konstruktív kritikáival tarkított dolgozatát visszakapta, és azt kellett kijavítania – szintén otthon. ezt egészen addig, míg össze nem jött a dolog. tényleg kíváncsiak voltak arra, hogy mit tudsz. és én életemben nem tanultam még ennyit, mint itt, főleg nem úgy, hogy meg is maradjon a tudás a fejemben.
aztán ennél vannak még durvább megnyilvánulásai is a fenti attitűdnek. egy tanár a dominikai köztársaságban bevezette az osztályában, hogy a tesztek során minden rossz válasz 1/4 pont levonást eredményez, viszont, ha a diák odaírja, hogy “nem tudom”, akkor plusz 1/4 pontot kap (a jó válasz ugye 1 pont). na erre mondom, hogy igazán kreatív megoldás arra, hogyan is neveljük megfelelően a gyerekeket arra, hogy ismerjék el nyugodtan, ha valamit nem tudnak. (forrás: freakonomics)
ez így csak egy kultúrális különbségnek hangzik, de ennél sokkal többről van szó. rengeteg vakvágányt el lehet kerülni, ha be merjük mondani a varázsigét, hogy “nem tudom”. vajon az üzleti életben vagy a döntéshozásban hányan vannak, akiknek fogalmuk sincs az adott témában a megoldásról, de a látszat fenntartása érdekében óriási határozottsággal és elszántsággal nyomnak valami baromságot. így lesz az idióták hatalma érvényben.
mert félünk a csordaszellemmel szemben felvállalni a véleményünket, esetleg azt mondani, hogy valamit nem tudunk a “zsenik” között. ez a hozzáállás olyan folyamatos szorongást eredményezhet, ami komolyabb lelki bajok eredetévé válhat. onnan meg már egyenes az út a pszichoszomatikus megbetegedésekig.
nem tudom, hogy hallottál-e már az asszertivitásról, ami gyakorlatilag az önérvényesítés képességének fejlesztéséről szól. érdemes elmerülni a témában, főleg akkor, ha úgy érzed, hogy nehezen tudsz nemet mondani, nem tudod meghúzni azokat a határaidat, amin belülre senkit sem engedsz szívesen vagy úgy érzed, hogy sosem éred el azt, amit szeretnél. nem győzöm, hangsúlyozni, hogy itt úgy érvényesítjük a saját elképzeléseinket, hogy közben tiszteljük másokét is. ez nagyon fontos.
mint ahogyan nagyon fontosak az alapvető asszertív jogok is, amit mindenkinek szent írásként kéne kezelnie:
1. jogod van ahhoz, hogy önbecsülésed és méltóságod megőrzése érdekében megfelelően eljárj, még akkor is, ha ezt valaki sérelmesnek találja – feltéve, ha indítékaid, szándékaid nem agresszívek. nem vitathatod el mások jogát, hogy hasonlóan járjanak el, még ha ezt sérelmesnek is találod, ha egyébként indítékaik nem agresszívek.
2. jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled, meghallgassanak és komolyan vegyenek.
neked ugyanígy kell bánnod a hozzád fordulókkal.
3. jogod van ahhoz, hogy nemet mondj anélkül, hogy bűntudatot éreznél.
nem várhatod el a másiktól, hogy bűntudatot érezzen, ha nemet mond a kérésedre.
4. jogod van ahhoz, hogy információt kérj szakmabeliektől, beleértve az orvosokat is.
kötelességed tájékoztatni azt, aki ezt kéri tőled, azokról a dolgokról és tényekről, amelyek őt személyében érintik.
5. jogod van arra, hogy ha önérvényesítő jogaid értelmezésében bizonytalanságok vannak, akkor ezeket tisztázd az érintett személlyel.
tudomásul kell venned a másiknak ugyanezt a jogát, még akkor is, ha te ilyen problémákat nem látsz.
6. jogod van bármit csinálni, amíg ezzel nem zavarsz, nem korlátozol, nem hozol hátrányos helyzetbe másokat, nem akadályozod őket saját jogaik érvényesítésében.
nincs jogod kifogásolni senkinek a cselekedeteit, míg az előbbiek érvényesülnek.
7. jogod van arra, hogy tévedj, hibát ejts és viseld azok következményeit.
nincs jogod elvitatni a másik jogát arra, hogy saját hibáira, tévedéseire úgy tekintsen, mint tevékenységének természetes kísérőire, és ne érezzen miattuk bűntudatot, amíg az általa okozott hiba nem korlátozza mások lehetőségeit és jogait.
8. jogod van arra, hogy megváltoztasd a döntéseidet.
tiszteletben kell tartanod, ha valaki egy csak rá tartozó kérdésben, saját felelősségére hozott döntését megváltoztatja. nincs jogod számon kérni, miért tette, hacsak döntése nem sérti valamely megállapodásotokat vagy közös érdeketeket.
9. jogod van arra, hogy döntésed logikátlan legyen.
másoknak joga van ugyanerre, és nincs jogod saját logikádat számonkérni rajtuk.
10. jogod van azt mondani, “nem tudom”
nincs jogod elvárni senkitől, hogy mielőtt dönt, tökéletesen átlássa döntésének legtávolabbi következményeit is. nincs jogod arra, hogyha ezt elismeri, és az általad fontosnak tartott szempontot nem tartja fontosnak, felelőtlennek tartsd őt, ha egyébként a legalapvetőbb tényezőket és következményeket számításba vette.
11. jogod van arra, hogy magatartásodat, gondolataidat, érzéseidet magad ítéld meg, magad vállald értük a felelősséget, magad viseld következményeit, amíg ezek nem zavarnak másokat önérvényesítési jogaik gyakorlásában.
tiszteletben kell tartanod mások jogát ugyanerre.
12. jogod van arra, hogy magatartásodat ne magyarázd mások előtt, ha ez nem érint előzetes megegyezést vagy közös érdeket.
ugyanez vonatkozik másokra is.
13. jogod van arra, hogy a másokhoz való viszonyodat magad alakítsd, a magad által választott eszközökkel, feltéve, hogy ennek során nem sérted mások jogait.
el kell ismerned mások jogát ugyanerre.
14. jogod van eldönteni, hogy vállalod-e vagy sem a felelősséget mások problémájának megoldásáért. ha segítségedet visszautasítják, nincs jogod megsértődni.
nem igényelhetjük másoktól, hogy problémáink megoldásáért felelősséget vállaljanak. ha mégis ezt akarják, jogunk van visszautasítani a segítségüket.
15. jogod van arra, hogy függetlennek érezd magad mások jóindulatától, amikor velük ügyeidet intézed, és eltekints attól, hogy előzőleg elnyerd a jóindulatukat.
nem tarthatsz igényt erre másoktól sem.
16. jogod van azt mondani másoknak, nem érted, mit akarnak tudatni veled, ha szándékaikat, problémáikat, érzéseiket, gondolataikat csupán jelzésekkel próbálják közölni és azt várják tőled, hogy kitaláld azokat.
nincs jogod elvárni, hogy mások megértsenek, ha csupán jelzések útján próbálod meg tájékoztatni őket.
17. jogod van az egyedüllétre.
nincs jogod másoktól zokon venni, ha időről időre magányba akarnak vonulni. (forrás)
ugye nem kell hangsúlyoznom tovább a 10. pontot. és a többin is érdemes picit elgondolkodni.
házi feladat: írd össze magadnak, hogy a fenti listáról melyek azok, amelyek nehézséget okoznak a hétköznapokban. miután megvan a listád tudatosan gyakorold az elhanyagolt jogaidat, és bátorítsd erre a környezetedet is!
jövő héten pedig kikérdezem, és ha nem megy, akkor nagy baj lesz!!! 😉
halottnak a coach 